Három dolog, amit a magyarok a Fico-kormánytól kaptak – és három, amit nem

A Fico-kormány első egy éve a magyar közösség szempontjából már csak azért is sajátos, mert az előző választási időszakkal ellentétben nem is akadt parlamenti képviselő, aki az imázsát a magyar választók képviseletére építette volna fel. Így a kormány sikerei és kudarcai is annak a függvényében alakultak ki, hogy a koalíciónak önerőből mennyire volt kedve megfelelni a magyar részről jelentkező igényeknek.

Nincs képviselet, nincs program

Míg 2020-ban az Egyszerű Emberek listáján a parlamentbe jutott és fokozatosan a nemzetiségi szakértő szerepébe pozicionálta magát Gyimesi György, a politikus három évvel később már a Magyar Szövetség listáján szerepelt – és nem szerzett mandátumot. A kormánypártok frakcióiban ülő politikusok közül talán a volt komáromi kajakosnak, Vlček Eriknek lenne esélye arra, hogy Gyimesi mintájára a magyar ügyek felvállalt képviselőjévé váljon, de a politikus az elmúlt egy évben nem mutatta jelét annak, hogy hasonlóra készülne. Az ellenzék soraiban sincs sok magyar nemzetiségű képviselő: a Matovič-mozgalomtól a Progresszív Szlovákiába átlépő volt bokszoló, Tankó Vilmos, illetve Grendel Gábor vethetne fel bármilyen nemzetiségi vonzatú problémát. Aktív képviselők híján így a kormánykoalíció saját hatáskörben tehet kisebbségi témák kapcsán azt, amit szeretne, tetszés szerint egyeztetve akár a parlamenten kívüli Magyar Szövetséggel, akár a magyar kormánnyal.

A koalíció a programjában eleve keveset ígért: a magyar kisebbség kulturális igényeinek tiszteletben tartását és segítését, a Kisebbségi Kulturális Alap hatékonyságának növelését, a kisebbségek érdekében az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködést és az életminőség javítását, valamint a nemzetközi szabályok és előírások betartását.

Előrelépés: a kisebbségi bizottság

A negyedik Fico-kormány a harmadik mintájára a magyar politikai érdekképviselettel egyeztetve jelölte ki az új kisebbségi kormánybiztos személyét – miután Bukovszky László körül elfogyott a levegő. Bár a kormánybiztos hatáskörei korlátozottak, úgy tűnik, Horony Ákosnak sikerült megvalósítania az egyik legfontosabb célkitűzését, a kisebbségi bizottság Tanáccsá alakulását. A testület jelenleg az egyetlen hivatalos képviseleti szerv, ahol helyet kapnak a kisebbségek képviselői és ajánlásokat fogalmazhat meg a kormány felé. A megalakuló új Tanács feje hivatalosan maga Robert Fico miniszterelnök, a változások után pedig könnyebbé válik az anyagok kormány elé terjesztése – hiszen korábban csak a kormányhivatal vezetőjén keresztül, gyakorlatilag másodkézből juthattak el a kisebbségi vonzatú anyagok a megfelelő fórumokra.

Előrelépés: állampolgársági törvény

Ugyan elsőre csak szimbolikusnak tűnhet, hogy megváltozik a Magyarországon született gyermekek állampolgárságra vonatkozó szabályozás, a lépésnek hosszabb távon is lehetnek következményei. A belügyminisztérium ugyanis gyakorlatilag beismerte, hogy alkotmányt sérthet, ha Szlovákia megköveteli a Magyarországon, szlovák szülő(k)től született gyermekektől az egyik vagy másik állampolgárságukról való lemondást. Az a felismerés, miszerint a szlovák gyakorlat ellentétben áll az alkotmánnyal, az európai állampolgársági szabályozással, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával is, megnyithatja a terepet akár a kettős állampolgárság átértékeléséhez is. Ez a téma a második Fico-kormány óta, másfél évtizede mérgezi a szlovák-magyar kapcsolatokat.

Előrelépés : Kisebbségi Kulturális Alap

A Kisebbségi Kulturális Alap a 2017-es megalakulása óta komoly nehézségekkel, emberhiánnyal és forráshiánnyal küszködik – cserébe bizonyos megkötésekkel, de autonóm módon határoz a magyar kulturális támogatásokról (és gyakran komoly bürokratikus akadályok elé állítja a pályázó szervezeteket). A választások után a kormányprogram és Martina Šimkovičová SNS-jelölt miniszter is a kulturális támogatások átalakítását tartota az egyik fő célkitűzésének, ami egyet jelentett volna a KKA beolvasztásával is az azóta radikálisan átalakított szlovák alapokba. Ez a lépés végül nem történt meg, a kisebbségi kulturális támogatások rendszerének viszonylagos függetlensége megmaradt, az alap működési költségeire pedig kicsivel többet költhet a szervezet vezetése.

Nincs előrelépés: nyelvtörvény

A nyelvhasználati törvény szigorításának terve szintén az SNS-jelölt vezette kulturális tárcához kötődik. Bár egyelőre nem ismerjük a törvénytervezet végleges verziója, szinte biztosra vehető, hogy a szabályozás szigorítása, a büntetések emelése és a következetes ellenőrzés negatívan hat majd ki a nyelvhasználati szokásokra. A nyelvőrök passzivitása miatt az utóbbi években furcsa helyzet alakult ki: a formális tiltás tűréssé változott és egyre több helyütt jelentek meg a törvény betűjének nem megfelelő kétnyelvű, vagy akár egynyelvű magyar feliratok (beleértve például a választási plakátokat). Már csak a nyelvtörvény betartatása is elrettentő hatást gyakorolhat a köztéren feltűnő magyar feliratokra.

Nincs előrelépés: önkormányzatok gondjai

A Fico-kormány megszorító intézkedései nagyban érintik a már a koronavírus-járvány óta módszeresen kivéreztetett önkormányzatok gazdálkodását. Szlovákiai magyar szempontból különösen nagy problémát jelent a magassági kvóta, ami még hátrányosabb helyzetbe hozza a déli magyarok lakta településeket. A finanszírozási modell a közeljövőben megváltozhat, de a kormány egyelőre egyértelműen nem jelezte, hogy hajlandó figyelembe venni a déli régiókból érkező követeléseket – a Magyar Szövetség aktívan lobbizik a változás mellett és petíciók is indultak a problémakör kapcsán. A magyar települések rosszul járnak az úgynevezett nagyságrendi szorzóval is, ami előnyben részesíti az ötvenezresnél nagyobb városokat a kisvárosokkal, községekkel és falvakkal szemben.

Nincs előrelépés: választási rendszer

Bár az elmúlt években több alkalommal is felmerült a választási rendszer átalakításának kérdése, valószínűnek tűnik, hogy nem lesz érdemi változás ezen a téren. Bár a kormánypártok közül a Hlas aktívan szorgalmazza a régiós választókörzetek bevezetését, az SNS hangosan, a Smer pedig inkább halkan ellenzi az elképzelést. A megyei listák egyébként sem egyeznek teljesen a Magyar Szövetség koncepciójával – a magyar párt ugyanis leginkább az etnikai pártokra vonatkozó választási küszöb leszállítását szeretné elérni, mivel a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos határ megugrása még egyedüli magyar szereplőként is problémát jelent a párt számára.