Mikulás-előleg

Barak László két versével startol a Kalligram novemberi száma. A hozzájuk tartozó elemzésben Tőzsér Árpád a Barak-versekben megszólaló „trágárságnak” és a „bűn nyelvének” azzal tulajdonít esztétikai érvényességet, hogy ezeket a halálról mint kimondhatatlanról való irodalmi beszéd hiteles artikulációjaként fogadja el. Az irodalomtudós Tőzsér lírikus minőségében is jelen van a folyóiratban: a lap részletet közöl Faustus Prágában című drámai költeményéből. Emellett Csehy Zoltán kérdéseire válaszolva a mű történelmi hátteréről nyújt eligazító tájékoztatást, s jellemzi hőseit. Köztük a latin nyelvű humanista irodalom egy prágai képviselőjét, Westoniát, akinek verseiből a Kalligram szemléltető válogatást ad. A Tőzsér által kezdett Szenci Molnár Albert-összeállítást Petrőczi Éva tanulmánya zárja – Szenci Molnár puritanizmusközvetítői szerepéről.

A novemberi számban olvasható Görözdi Judit tanulmányának (Repedések térképe. Az elhallgatás alakzatai mint ambivalenciajelenségek Mészöly Miklós írásművészetében) befejező része. Az elemzés központjában a Saulus áll, a regény „szenvedélyes érdekeltsége”, elhallgatásalakzatainak tipológiája. S mintha valami megelőlegezett Mikulás-napként kiszakadt volna a Kalligram költő-zsákja (vagy a költők zsákja szakadt ki), a misztikus R. C. mester leplébe bújt Kulcsár Ferenc öt verse olvasható a lapban. És újabb részletek Mizser Attila készülő regényéből, „készletek egy részülő regényből” műfajmegjelöléssel.

Benyovszky Krisztián kritikája már egy cseh blokk része: az irodalomtörténész a kortárs cseh irodalom jeles prózaírójának, Miloš Urbannak tavaly megjelent, hamarosan magyarul is olvasható, a Katedrális árnya című regényét mutatja be, értelmezi. A műből az összeállítás elején kap rövid ízelítőt az olvasó. A szerzővel Beke Márton (az előző Urban-regény, a Hastrman fordítója) beszélget. Kiss Noémi Trans című prózája az utazást járja körül, ismét vagy továbbra is, hiszen első kötetének is ez volt a központi motívuma (ez év tavaszán pedig szerző és könyve a Benyovszky–Forgács páros Irodalom és utazás című pozsonyi rendezvényének volt központi motívuma).

A novemberi Kalligram kuriózumának e kis ismertető szerzője Farkas Zsolt szövegét tartja – magát a kritikust idézve –: „Egyrészt nagyon, másrészt minden szempontból.” Az Ér című, magát esszének tartó, lábjegyzetekben nem szűkölködő szövegből a „kvázi váltás” alcímű szövegrészt kedvcsinálóként teljes terjedelmében érdemes idézni: „hol itt ott eredet / hol eredet ott vége / hol vége ott málnás / hol málnás ott kiskert / hol kiskert ott minden ismert”

A folyóiratnak ezt a számát a zöld és legkülönbözőbb árnyalatai hatják-járják át. (csg)