Mély emberséggel

Tizenöt éve hunyt el Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas lengyel származású jiddis nyelvű amerikai író. A Varsó közelében fekvő Radzyminben született 1904. július 14-én, más források szerint november 21-én.

Tizenöt éve hunyt el Isaac Bashevis Singer Nobel-díjas lengyel származású jiddis nyelvű amerikai író. A Varsó közelében fekvő Radzyminben született 1904. július 14-én, más források szerint november 21-én. Apja hászid rabbi volt, édesanyja is rabbicsaládból származott, a család 1908-ban költözött Varsó egyik szegénynegyedébe. A gyerekeiket hagyományos zsidó nevelésben részesítő szülők azt szerették volna, ha Isaac is rabbi lesz. Egy idő után azonban hátat fordított az iskolának, s elköltözött a főként zsidók lakta Bilgoraj kisvárosba, ahol a héber nyelv tanításából élt. Nála húsz évvel idősebb bátyja, Israel Joshua ekkor már ismert író volt, s Isaac úgy döntött, hogy inkább az ő nyomdokaiba lép, később is első mesterének a bátyját tartotta. 1923-ban visszatért Varsóba, s a bátyja szerkesztette Literarische Bleter című lapnál lett korrektor. Munkája mellett rengeteget olvasott, kedvencei a jiddis krimik, valamint Hamsun, Thomas Mann és Remarque művei voltak. 1933–35-ben a Globus című lap segédszerkesztője, s kisebb írásokat is publikált eleinte héber, majd jiddis nyelven. 1935-ben jelent meg A Sátán Gorajban című első regénye, amelyben a XVII. századi pogromokhoz vezető vallási őrületet dolgozta fel.

Az egyre erősödő antiszemitizmustól való félelmében 1935-ben az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban, a jiddis nyelvű Jewish Daily Forward és a Forverts című hetilapokban publikált Warshofsky álnéven. 1943-ban Singer megkapta az amerikai állampolgárságot.

ĺrói tevékenysége ekkortól kezdett kiteljesedni, s rövidebb-hoszszabb jiddis nyelvű írásaival hamar népszerűvé vált a fasizmus elől Amerikába menekülők között. Később írásait angolra is lefordították, ismertsége, sikere ezáltal is növekedett. Novelláit és folytatásokban megjelenő regényeit is elsősorban a Jewish Daily Forward közölte. Első nagy sikere A Moszkát család című terjedelmes regénye volt, amely egy varsói zsidó polgári család virágzásának és hanyatlásának történetét követi a századfordulótól a II. világháborúig terjedő időszakban. Ugyancsak a történelmi változások hatására széthulló, átalakuló zsidó nagycsalád problematikája foglalkoztatta A vagyon és A birtok című családregényeiben is.

1957-ben megjelent első angol nyelvű novelláskötete, A bolond Gimpel. Novelláiban a kelet-európai zsidó kisközösségek életét ábrázolta mély emberséggel és humorral, írásait csodatévő rabbik és bűnözők, tudósok és bolondok, misztikusok és csak az ész hatalmában hívők, házasságtörő asszonyok és jótét lelkek népesítik be, a természetfeletti és a létező anyagi világ között elmosódik a határ, isteni csodák és sátáni bosszantások egyként működnek e színesen kavargó mindenségben. Művei közül nagy sikert aratott az Apám bíróságán című novelláskötete, amelyben varsói gyermekéveit, a leginkább a Talmudot tanulmányozó apja és az élet gyakorlati oldalát képviselő anyja alakját örökítette meg. Későbbi elbeszéléseiben egyre többször foglalkozott új hazájának zsidó kisembereivel, mindennapjaikkal, életük csodás és kevéssé varázsos eseményeivel. Magyarul 1984-ben jelent meg novelláiból gyűjteményes kötet A hét kicsi suszter címmel. 1974-ben a Crown of Feathers (Tollkorona) című művéért elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat, majd négy évvel később neki ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat „szenvedélyes elbeszélő stílusáért, mely a zsidó mítoszokban gyökerezve fogalmazza meg az emberi lét feltételeit”.

Felnőtteknek szóló regényei, novellái mellett Singer a gyermekekhez is megtalálta az utat ifjúsági könyveivel, amelyek közül a Slemil Varsóba ment és más történetek, valamint A félelmetes fogadó című a legismertebbek. ĺrásaiból néhányat a filmvásznon is feldolgoztak, 1979-ben A lublini mágus című regényéből Menahem Golan rendezett filmet, 1983-ban pedig Barbra Streisand vitte filmre a Yentl című regényt, a főszerepet is magára osztva.

Singer írásai mellett híres volt arról is, hogy soha nem fogyasztott húst, s számos cikkben tett hitet a vegetáriánus életmód mellett. „Ha állatokról van szó, akkor mindenki nácivá lesz... az állatok számára minden nap Treblinka” – mondta egyszer. Talán életmódjának is köszönhető, hogy magas kort ért meg viszonylag jó fizikai állapotban. 87 éves korában halt meg Miamiban.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?