Megyegyűlés, megyei képviselő-testület, közgyűlés …

Minisorozatunkban a középszintű önkormányzati rendszerhez kapcsolódó fogalmak magyar megnevezésével foglalkozom. Most a regionális önkormányzati egységek egyik szervéről lesz szó. A vonatkozó törvény szerint a samosprávny kraj egyik fő szerve a zastupiteľstvo samosprávneho kraja. A szlovákiai magyar lapokban a regionális önkormányzat választott képviselőiből álló testületet legalább ötféleképp nevezik meg: megyei önkormányzat, megyei képviselő-testület, megyei közgyűlés, megyegyűlés, megyei parlament. Látjuk, hogy mind a négyben szerepel a megye szó, holott – amint arra rámutattam – a Szlovákiában kialakított középfokú regionális önkormányzatoknak semmi közük a régi megyerendszerhez, s a megye szó alkalmazásával tautologikus szókapcsolatokat hozunk létre.

A fenti megnevezések közül az elsőnek többféle értelmű használatára van adatom. A leggyakoribb az a helyzet, amikor újságíróink a megyei önkormányzat és a megyei képviselő-testület kifejezéseket azonosítják, például amikor arról írnak, hogy a megyei önkormányzat x számú képviselőből áll. Máskor lapjaink a megyei önkormányzat alatt a hivatali apparátust, azaz az önkormányzati hivatalt értik; például arról olvashatunk, hogy a megyei önkormányzat még nem küldött ki egy hivatalos határozatot vagy egy igazgatói kinevezést. Végül úgy tűnik, hogy a Kassai Megyei Önkormányzat-féle megnevezésekben a megyei önkormányzat a samosprávny kraj magyar megfelelője kíván lenni. A bevezetőben említett másik négy kifejezést (megyei képviselő-testület / közgyűlés / parlament, illetve megyegyűlés) a választott testület megnevezésére használják, bár arra is van adatom, hogy lapjaink olykor közgyűlés-nek nevezik a képviselő-testület aktuális ülését.

Ha e kifejezések közmagyar jelentését, illetve jelenlegi magyarországi használatukat megnézzük, az alábbiakat állapíthatjuk meg: A régi vármegyei rendszerben 1848 előtt a (lényegében kisszámú) megyei nemesség önkormányzati jogait közvetlenül, a rendszeresen megtartott megyegyűléseken gyakorolta, ez ma a választópolgárok nagy száma miatt lehetetlen. Ezért most a lakosság mint az önkormányzat kollektív alanya ezt a jogot közvetetten, választott képviselői útján vagy közvetlenül, pl. népszavazás révén gyakorolja (ez mind nálunk, mind Magyarországon így van). Magyarországon a megyei képviselő-testületeket közgyűlés-nek nevezik, hivatalos elnevezésük pl. ilyen: Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A magyarországi sajtó azonban – leginkább a szóismétlések elkerülése végett – ennek szinonimájaként használja a megyei képviselő-testület, megyegyűlés, illetve a metonimikus megyei önkormányzat kifejezéseket is – vagyis hasonló a helyzet, mint nálunk. Az utóbbi kifejezés használata egyébként azzal magyarázható, hogy a lakosság szemében az önkormányzatot a közgyűlés testesíti meg. Magyarországi lapokban megyei szintre vonatkozóan a parlament nem fordul elő, hiszen ennek jelentése ’törvényhozó testület’, a regionális közgyűlés pedig köztudottan csak rendeletet alkothat.

Figyelembe véve a magyarországi gyakorlatot, hivatalos megnevezésként nálunk is a közgyűlés szót kellene szorgalmaznunk, így például ha a hírekben a zastupiteľstvo samosprávneho kraja fordul elő, ajánlatos volna magyarul így fogalmazni: a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Közgyűlése, ülésezik a kerületi önkormányzat közgyűlése stb. Stílusélénkítő célzattal elfogadhatók a kerületi (esetleg megyei) képviselő-testület, illetve kisebb fenntartásokkal a megyegyűlés kifejezések is.