Mátyusföld krónikása

Cséplő Ferenc életéről A cseh/ szlovákiai magyar irodalom lexikona az alábbiakat árulja el: a kereskedelmi akadémiát Pozsonyban és Szencen, közgazdasági tanulmányait Pozsonyban végezte. 1941 és 1944 között Érsekújvárott részt vett a Széchenyi Magyar Közművelődési Egyesület munkájában. A Csemadok alapító tagja, 1988 és 1996 között pedig a Református Egyházi Zsinat elnökségének is tagja volt. Dióhéjban ennyi egy eseményekben és tettekben gazdag életről.

Ám Cséplő Ferenc, mindannyiunk Feri bátyja publicistaként és íróként is jelen volt és van nemzetiségünk kulturális életében. Méghozzá nem tegnaptól és nem is tegnapelőttől, hanem immár 63. éve. 1942-től publikál riportokat, tárcákat, kisebbségpolitikai cikkeket – az Érsekújvár és Vidékében, az Új Szóban, a Fáklyában, a Hétben, a Dolgozó Nőben, az Új Nőben, a Napban, a Kálvinista Szemlében, az Ifiben.

ĺróként elsősorban önéletrajzi ihletésű munkák szerzőjeként ismerjük: Réte – Bástya és menedék című könyve mellett két regényt is publikált, a Rosszcsontokat és a Mátyusföldi rosszcsontokat. Az előbbiben egy mátyusföldi kisfiú élményeit rajzolta meg, melyeket egy magas-tátrai szanatóriumban élt át, szlovák és cseh gyerekek között, rámutatva, hogy csak egymást megismerve szűnik meg gyermekekben-felnőttekben az ösztönös ellenérzés a másság: más nemzet, más vallás, más származás iránt. A Mátyusföldi rosszcsontokat pedig egy értő bírálója így jellemezte: „A könyvet haszonnal és élvezettel olvashatja diák, fiatal és felnőtt, az etnográfus, a szociológus és helytörténész is.”

Cséplő Ferenc 85 évesen is alkot. Azok a nehéz idők című elbeszéléskötete, mely az 1940-es, 1950-es évekből „mesél” el tanulságos történeteket, megjelenés előtt áll. Erőt, egészséget, alkotókedvet kívánunk neki születésnapján. Isten éltessen, Feri bátyánk!