Magyar–szlovák szójegyzékek a tankönyvekben II.

A Katarína Ušáková–Ján Hu?dák–Juraj Krajčovič–Milan Se?man szerkesztette Biológia a gimnáziumok számára 1. (SPN, Bratislava 2000) c. tankönyvben található magyar–szlovák szójegyzék hasonló jellegzetességeket mutat, mint az alapiskolák természetrajz-tankönyveinek szakszógyűjteménye. A magyar címszavakban a többelemű kifejezések itt is a jelzői tag alapján kerültek besorolásra, pl.: általános biológia 85. o., homológ kromoszómák 86. o. stb., míg a korszerű szakszótárak – a szótárban való egyszerűbb keresés okán is – ragaszkodnak az alaptag szerint történő azonosításhoz. A szlovák birtokos jelzős megnevezéseknek a fordítók szintén nem a standard magyar szaknyelv sajátosságait követve keresték meg a magyar megfelelőit, hanem szó szerint ültették át őket, azaz birtokos jelzős szerkezetként szerepelnek a magyar szóanyagban annak ellenére, hogy a standard magyarban alárendelő birtokos jelzős összetett szó az ekvivalensük, pl.: sejtek biológiája – biológia buniek (standard magyar megfelelő: sejtbiológia). Egyébként a jegyzék magyar szóanyaga a szlovák megnevezésekkel összevetve sokkal általánosabb, kevésbé pontos, s esetenként jóval kevesebb információt tartalmaz, pl.: kolóniák – bunkové kolónie 86. o. (standard magyar megfelelője: sejttársulás) stb. Az a tény, hogy a szlovákban a több azonos vagy hasonló egyedből álló dolgok általában többes számban szerepelnek, ez esetben is befolyásolja a többes számú formák gyakorisági arányát a magyar címszavakban, pl.: szőrök – chlpy 87. o., sziklevelek – klíčne listy 87. o., bacilusok – bacily 87. o. stb.

A Katarína Ušáková–František Činčura–Zuzana Dúbravcová–Erika Záhorovská szerkesztésében megjelent Biológia a gimnáziumok számára 2. (SPN, Bratislava 2001) c. kötet szójegyzéke jellegzetességeiben követi a tankönyvcsomag előző tagját. Hasonlóképpen a jelzői tag alapján azonosítja a többelemű szakkifejezéseket – pl.: amerikai mogyoró – pod?zemnica olejná 84. o., amerikai selyemfenyő – borovica hladká 84. o. stb. –, s a szlovák megnevezések magyar ekvivalenseit sem mindig a standard magyar szaknyelvnek megfelelően tünteti fel, pl.: borsosmenta – mäta prieporná (l. 84. o.; standard magyar megfelelő: borsmenta), populációsűrűség – hustota populácie (l. 86. o.; standard magyar megfelelő: népsűrűség) stb.

A Biológia a gimnáziumok számára 3. c. kötet Katarína Ušáková–Soňa Gressnerová–Martin NovackýVojtech Štulrajter szerkesztésében jelent meg (SPN, Bratislava 2002). A több?elemű szakkifejezéseknek a jelzői tag alapján történő besorolásán kívül itt is felfigyelhetünk az egyes és többes számú alakok következetlen használatára, l. csápmirigyek – tykadlové žľazy 87. o., tejmirigy – mliečne žľazy 87. o., viaszmirigyek – voskové žľazy 87. o., faggyúmirigy – mazové žľazy 84. o. A szójegyzékben számos helyesírási pontatlanság található, melyek túlnyomó része az idegen eredetű megnevezések írásával kapcsolatos, pl.: hypotalamus (84. o., standard írásmód: hypothalamus).

A gimnáziumi biológia-tankönyvcsomag negyedik kötete – Katarína Ušáková–Dušan Matis–Vladimír Kováč: Biológia a gimnáziumok számára 4. (SPN, Bratislava 2004) szójegyzékének magyar szóanyagában az előzőekhez hasonló nyelvi jellegzetességekre bukkan a felhasználó.

S a tanulság? Szembe kell néznünk a tankönyvek magyar nyelvű (szak)nyelvi információinak pontos azonosításában és megnevezésében mutatkozó gon?dokkal (l. terminológiai következetlenségek, alapvető értelmezési problémák), és sürgősen folytatnunk kell a hazai magyar nyelvű szaknyelvi regiszterek fejlesztésében megkezdett munkát.