Magányról és vágyakról kicsiknek

Egy világhírű képeskönyv és annak folytatása jelent meg végre magyarul. Az ausztrál Oliver Jeffers az 1–5 éves korosztálynak kíván segíteni a magánytól való félelem kezelésében és az empatikus érzések fejlesztésében.

Nem kell megijedni, a szeparációs szorongás a normális fejlődés velejárója. Az okozza, hogy a kicsi előtt hirtelen kitárul a világ: egyre ügyesebb, szülői kíséret nélkül jön-megy a lakásban, kezdi felfedezni a korábban ismeretlen helyeket, dolgokat. És ez megrémiszti.

„Volt egyszer egy kisfiú, aki egyik reggel egy pingvint talált az ajtaja előtt.” Érdekes felütés jól kiválasztott állatszereplővel, hiszen ki ne szeretné a pingvineket. A fiúcska először elviszi a madarat a talált tárgyak osztályára (a könyv eredeti címe Lost And Found, azaz Talált tárgyak osztálya), de kiderül, hogy senki sem veszített el pingvint. Úgyhogy elcsónakázik vele a Déli- sarkra. Ám búcsúzáskor észreveszi, hogy a pingvin még szomorúbb, mint azelőtt, sőt, talán nem is tévedt el, csak magányos volt. Visszafordul érte és együtt hajóznak haza.

Itt tehát nem a gyerek az elesett, hanem a pingvin, vagyis a gyerek lép az irányító szerepébe, neki kell pátyolgatnia a másikat és döntéseket hoznia. Nehezítő tényező, hogy az állatok itt nem beszélnek, csupán viselkedésükből lehet következtetni érzéseikre, ami a mellékelt ábra szerint nem egyszerű feladat. A szavak nélküli kommunikáció fontosságán túl a beleérzés képességét is megtanulhatja a gyerek ebből a meséből. A kisfiú észreveszi, hogy ő maga is szomorúbb a visszaúton, mint amikor még ketten ültek a csónakban. Megtapasztalja a magány érzését. Ezért az újbóli egymásra találást követően már egyenrangú felekként hajóznak tovább, hiszen mindketten átéltek egy traumát.

A szerző saját rajzaival illusztrálta könyvét: széles, tágas terekben apró lények mozognak, a csónak alig látszik a háborgó tengeren. A közeliken viszont a térből kiszakítva látjuk az elnagyolt vonalakkal ábrázolt szereplőket. A színek ugyanakkor egyáltalán nem vészjóslóak, még a tomboló vihart is sikerült a kék és a türkiz barátságosabb árnyalataival szelídre, szépre fazonírozni, azaz nem a veszélyt, hanem a kihívást tenni hangsúlyossá. Ezen a lecsupaszított „valóságon” már a kétévesnél kisebb gyerek is szívesen elmereng, az ovisok pedig azonnal beleképzelik magukat a történetbe.

A második rész, a Fent és lent már így kezdődik: „Volt egyszer két jó barát, akik mindig mindent együtt csináltak”. Mígnem egyszer a pingvin egyedül kezdett kalandba, mert repülni szeretett volna. Ebben a könyvecskében a vágyak kordában tartásáról, lehetőségeink, adottságaink helyes felméréséről és persze barátságról, bizalomról van szó. Azt, hogy pingvin szárnyai nem alkalmasak repülésre, már a legkisebbek is tudják. Csak mesterséges úton lehet segíteni ezen, például úgy, hogy pingvinünk élő ágyúgolyónak szerződik egy cirkuszba. A galád cirkuszosoknak viszont csak a szenzáció kell, azzal már nem igazán törődnek, hogyan ér földet az alkalmazott. (Egy bukósisakot azért adnak rá.) Szóval a pingvin rosszul döntött, amikor barátjától elszakadva kelt útra. Amikor viszont el kell kapni őt, a kisfiú ott van, hogy segítsen.

Ebben a részben már valóságosabb a veszélyhelyzet, amelyet csak együtt tudnak megoldani. Fontos tanulság az is, hogy mindig avassunk be másokat a terveinkbe, ne lépjünk le szó nélkül, mert veszélybe kerülhetünk.

A rajzokon szintén sok a tágas tér, a pici pingvin szinte elvész az üres cirkuszi porondon és a levegőben, a kilövés pillanata pedig különösen félelmetes. A fiúnak most is kockateste és pálcikalábai vannak (hogy a gyerekek könnyebben le tudják őt rajzolni). A lenti világ színeiben is biztonságot, melegséget sugall, az ismeretlen fentit pedig markáns, határozott vonalakkal különíti el a szerző. A rázós helyzeteket humorral oldja, viccesek például azok a rajzok, ahol a fiú igyekszik segíteni repülni vágyó barátjának: lufit köt rá, a komódról ugráltatja le. A végén pedig gólyalábakon egyensúlyoz a pingvin mellett, aki háromkerekű biciklit hajt.

A két könyvecske a kedves történetek mellett a gyerekek színérzékét is fejleszti, és fantáziájukra is kifejezetten jó hatással lehet.

Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú, Fent és lent. Pozsonyi Pagony, 2017. 40/40 oldal.