Ma kiderül, kié az idei irodalmi Nobel-díj

Közép-európai idő szerint ma 12 órakor jelenti be a Svéd Akadémia Nobel Bizottsága a 2007-es év irodalmi Nobel-díjasát, aki száznegyedikként veheti át december elején a díjat és a vele járó 10 millió svéd koronát.

Közép-európai idő szerint ma 12 órakor jelenti be a Svéd Akadémia Nobel Bizottsága a 2007-es év irodalmi Nobel-díjasát, aki száznegyedikként veheti át december elején a díjat és a vele járó 10 millió svéd koronát.

Az elmúlt hetekben ismét lázas találgatások folytak a díjazott személyét illetően, hiszen a Nobel Bizottság, ragaszkodva a hagyományaihoz, semmiféle előzetes támpontokat nem ad a szóba jöhető jelöltekről. Egyet biztosra lehet venni: a bizottság ezúttal sem ússza meg kritika nélkül, döntése szinte minden alkalommal nagy vitát kavar. Olykor a bizottság tagjainak hozzáértését is megkérdőjelezik a bírálók (mert hiszen mit is várhatna közvélemény attól a bizottságtól, amely nem tartotta Nobel-díjra érdemesnek Csehovot, Ibsent vagy Lev Tolsztojt). Nem csak a díjazott személye vált ki ellenvetéseket, azzal is gyakran vádolják a döntést hozókat, hogy a szerzők irodalmi kvalitásai helyett a politikai szempontokat helyezik előtérbe.

De nézzük inkább, kik jöttek szóba az idei Nobel-díj várományosaként. Egyesek úgy vélekednek, hogy az Akadémia egy kevésbé ismert névvel fog előrukkolni (mint például Maryse Conde francia költő vagy Jaan Kaplinski észt író, költő), míg mások szerint egy igazi nagy névre szavaz.

A www.ladbrokers.com internetes fogadóiroda alapján Philip Roth amerikai író esélye 7/2, Haruki Murakamié, a japánok legnagyobb írósztárjáé 5/1, Amos Oz izraeli íróé 6/1, Claudio Magris, akit egyik recenzense Itália legkozmopolitább vidéki írójának nevezett, 7/1-es eséllyel szerepel, Joyce Carol Oates amerikai írónő és Thomas Tranströmer, a svédek költője 9/1-es indexszámmal szerepel a listán. (Tavaly bejött a tippjük: a legnagyobb esélyesként prezentált török íróé, Pamuk Orhané lett a díj.)

Az angol nyelvű svéd lap, a The Local szerint nagy való?szí???nűséggel az idei irodalmi Nobel-díjas egy olyan szerző lesz, akit Európában nagyon kevesen olvastak, mint például Ko Un koreai vagy Adonisz szíriai költő (akinek neve már többször felmerült a díj kapcsán), de Amos Oz, az amerikai Don DeLillo és a latin-amerikai irodalom jelesei, Mario Vargas Llosa vagy Carlos Fuentes neve is a „hot tip” kategóriában található.

A kanadaiak annak örülnének, ha honfitársuk, Margaret Atwood kapná az elismerést.

Az mindenesetre elég meglepő lenne, ha európai irodalmár lenne a 2007-es díjazott, hiszen az utób?bi tíz évben öt európai író (Günter Grass, Kertész Imre, Elfriede Jelinek, Harold Pinter, Orhan Pamuk) kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. (me)

Irodalmáraink favoritjai

Két kiváló hazai irodalmárunkat kérdeztük meg, kit tippelnek idei Nobel-díjasnak, illetve ki az, akinek a leginkább örülnének, ha megkapná kitüntetést.

GRENDEL LAJOS, író:

Nálam két szerző áll az első helyen: az egyik Alain Robbe-Grillet, a francia nouveau roman megteremtője, a másik pedig Thomas Pynchon, akit a posztmodern próza pápájának tartanak. Mind a kettő azért, mert abban, ami ma történik – illetve Robbe-Grillet esetében tegnap történt – a világirodalomban, nagyon nagy szerepük és hatásuk volt.

TŐZSÉR ÁRPÁD, költő:

Legszívesebben Esterházy Pétert látnám idei Nobel-díjasként, mint a legnagyobb kortárs magyar költőt. Igen. Nem tévedés. Költőt mondok, mert Esterházy prózaíróként is a legkiválóbb költőink egyike. Az ő díjazására azonban sajnos jelenleg nem sok esély van. A svéd irodalom háza táján kellene körülnézni, mert svéd irodalmár fél évszázad óta nem szerepelt a Nobel-díjasok között. Úgy látszik, a Svéd Akadémia valamilyen hamis önzetlenségből a honfitársaihoz elég mostoha, pedig a mai svéd irodalomnak van egy mindenképpen világirodalmi nagyság?ren?dű költője Thomas Tranströmer személyében, akit tudtommal néhányszor már javasoltak is a díjra. Én egyér?telműen mellette tenném le a garast. Azért, mert az északi toposzok, mint például az Isten-keresés, a természetkultusz felülírásával a metafizikaellenes 20. század második felében is sikerült neki a líra hagyományos archaikusságát továbbvinnie, sőt azt egyfajta létalapozottságú, de ember mé?retű nyelv-metafizikaként meg is újította. (m)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?