Lakodalom elődeink táncaival

A „Jöjjenek a lagziba” egy zoboralji népdal egyik sora, s egyben a Szőttes tizenhetedik egész estés műsorának, vagyis új bemutatójuknak a címe. Ennek premierjét május 26-án tartják Pozsonyban, az Új Színpad világot jelentő deszkáin. Abban a színházban – ahogy Reicher Gellért, az együttes szervezőtitkára elmondta –, ahol a nyolcvanas évek kivételével, amikor is az épületet felújítása folyt, mindig is elsőként elevenedtek meg a Szőttes új műsorai. „Premiernek nevezzük ugyan a pozsonyi előadást, ám valójában minden egyes fellépésünket bemutatónak mondhatjuk, hiszen azt az adott műsort abban az adott községben, városban akkor mutatjuk be először” – magyarázza a szervezőtitkár. Új műsort pedig általában két, két és fél évente állítanak össze és mutatnak be.

A „Jöjjenek a lagziba” című műsor koreográfusai, rendezői Nagy Myrtil és Konkoly László.

Nagy Myrtil elmondása szerint nagyon sok újdonságot tartalmaz a fővárosi bemutató előtt álló műsor. Egyebek között annak okán, hogy az együttes jelenleg éppen nemzedékváltás után van, megújult, nagyon sok a fiatal. A műsorral kapcsolatban újszerűségről beszélhetünk olyan szempontból is, hogy Konkoly László és Nagy Myrtil, az eddigi tánckarvezetők először próbálkoztak meg koreografálással, rendezéssel. „Eddig magyarországi művészeti vezetői voltak a Szőttesnek, most már próbáljuk átvenni ezt a szerepet is” – mondja Nagy Myrtil.

A „Jöjjenek a lagziba” továbbá abból a szempontból is újdonság, hogy olyan jellegű tematikus műsort, mint ez a premier előtt álló mostani, régen adott elő a Szőttes. A tematikára pedig már maga a cím is utal.

„A műsor a lakodalomról szól – magyarázza Nagy Myrtil. – Ám tulajdonképpen csak attól a pillanattól eleveníti fel a lakodalmi szokásokat, ahogy az ifjú pár kijön a templomból a násznép kíséretében, és egészen addig követi nyomon, míg véget nem ér a lagzi. Azért gondoltuk, hogy ezt a szokást jó lenne a közönséghez, a nyilvánossághoz egy kicsit közelebb hozni, mivel a lakodalom a mai formájában már nem úgy zajlik, ahogy egykor. Teljesen átalakult, lerövidült, egyéjszakás program lett. Azelőtt falun az ifjú pár egybekelése csaknem egyhetes folyamat volt. Már csupán addig a pillanatig is, amíg a templomban az Úr színe előtt egybekelt az ifjú pár, nagyon sok minden történt az esküvő körül. Háromszor hirdették, és a vendégeket napokon keresztül jártak meghívni. A fiataloknak az egész falu közössége előtt kellett vállalniuk, hogy ők ezentúl összetartoznak. Ennek a folyamatnak csupán egy hivatalos része volt a templomi esküvő. Amit a frigy, a közösség előtt egymásnak tett ígéret megünneplése követett. A faluközösség ezekben a szokásokban, amelyeket minden időkben úgy alakított, hogy megtartó erejűek legyenek, mindig is ősi tradíciót szándékozott megőrizni. Mi tánccsoportként a tánc eszközeivel, a néptánc motívumkincsével és az egyes tájegységek táncanyagával azt szeretnénk megmutatni, hogy mi minden történt az esküvőt követően. Az első tájegység, amelyhez nyúltunk, Zoboralja. A Nyitra vidéki magyarlakta falvacskáknak nagyon régi, értékes kultúrájuk van, amely a mai napig fennmaradt. Ezt a kultúrát próbáltuk meg megmutatni rögtön a műsor elején. Zoboralji táncok segítségével láttatjuk, amint vonul a násznép a templomból: a vőlegény vendégei mennek a vőlegényes házhoz, a menyasszony vendégei a menyaszszonyos házhoz, majd két helyszínen folytatódik a lagzi.”

S mivel egy időben a zoborvidéki lakodalmakban – és más vidékeken is – fúvószenekar húzta a talpalávalót, az előadásnak ebben a zoboralji részében az alsóbodoki fúvószenekar is közreműködik. Ez is újdonsága, érdekes színfoltja lesz a műsornak, a fővárosi premiernek.

Visszatérve a lagzi színpadon megelevenített eseményeire, Ipolymente táncai, főképp szalkai és ipolyvarbói táncok révén követhetjük nyomon, mi történik a két helyszínen. Ezután mátyusföldi motívumok színesítik a műsort: tardoskeddi táncokkal azt jelenítik meg a táncosok, hogyan mulattak a vendégek a vőlegényes háznál. A műsorban lesz rábaközi táncanyag is, továbbá megjelennek benne Rimóc környéki, valamint a Galga-mente tájegységből a kartali táncok.

Nagy Myrtil elmondta, hogy a műsorra az új stílusú táncok jellemzőek; zenében és táncban a csárdások dominálnak. „Ugyanakkor az anyagot igyekeztünk színessé tenni azzal, hogy olyan elemeket is komponáltunk bele, mint a zoboralji menyasszony-búcsúztató, az ipolyvarbói pártaköszöntő.”

Az előadás zenei szerkesztője Lakatos Róbert, a Szlovák Filharmónia tagja, aki több mint tíz éve együttműködik a Szőttessel. A muzsikát Cseh Tamás és barátai szólaltatják meg.

Ugyanúgy, mint eddigi műsoraival, a pozsonyi premiert követően, a Szőttes a „Jöjjenek a lagziba” című előadásával is bemutatkozik majd Dél-Szlovákia városaiban, falvaiban.