Közös históriánk nyomában

E régiónak, ennek a tájnak, ennek az Európa-szeletnek a természeti adottságait, tárgyi-építészeti kultúráját, valamint azok életét, akik e természeti adottságokkal, e tárgyi építészeti kultúrában és kultúrával úgy-ahogy élni próbálnak. Pontosabban, ahogy az itt élők társadalmi minőségekre utaló egyéni sorsa, életformája vetülni képes az objektívvel mozdulatlanná merevített egyetlen, árulkodó gesztusban.

A fotókból, amelyek tehát a Felvidék e három létszeletének – táj, építészet és a bennük lakók – együtteséről adnak látványjelentést, nyáron Budapesten a Károlyi-kertben rendeztek kiállítást. Ezzel egy időben a képanyag könyv formájában is megjelent A Felvidék – Pozsonytól Kassáig címmel. A klasszikus képzőművészeti albumok kivitelezéséhez hasonlatos szép grafikai megoldású, vagyis a képanyag monumentalitását érvényesítő szerkesztéssel készült kötet nem egyféle útikalauz, amely a turisztikai látványosságok fontossági sorrendjét veszi alapul a felvételek egymásutániságának meghatározásában, vagyis laponkénti kötésében, s azok méretkezelésében. Elsődleges szempont a művészi lenyűgözés és az elhitetés a látványnyal, amely tartalmilag három fő területre csoportosítható.

Az elsőbe tartozik a figurát, az emberkéz hagyatékát nélkülöző, vagy az emberi beavatkozás minimális jelét viselő, arányaival, méreteivel lenyűgöző magányos táj vagy tájrészlet. Ennek variánsa az a tájszelet, amelyen fizikailag ugyancsak nincs jelen az ember, ám a panorámában konkrét, felismerhető, azonosítható jele van annak, hogy tevékenységével alakította a megörökített tájkörnyezetet. E csoport legszebb példája az a felvétel, amelyen egy csobogó hegyi patak fölé épített, felújított gyaloghíd látható, előtérben a régi korláttal. Azt mondják, a kép nem az, amit mutat, hanem az, amit mögötte vagy benne meglátunk. Ezen a fotón a szálfenyőkből újonnan rakott hídlap, és a korhadt hídkorlát kontrasztjával a fotográfus az időmúlásban a történelem jelenlétét képes felmutatni. Az ebbe a sorozatba tartozó képek nem szolgai tájmásolatok. Az egyik fotón a havas faágak és az eget szántó repülőgép együttláttatása azt mutatja, hogy a táj több mint a lírai érzéseket keltő harmónia helyszíne, kitágul a kozmikus drámaiság kulisszájává.

A másik tárgykörben az építészeti csodák – legyenek azok falusi vagy városi környezetben – esztétikuma tárul fel oly formában, hogy mai állagukban is nyomon követhető legyen a korabeli építészet emelkedettsége, az a nagyszerűség, amelyet a funkcionalizmus és formakultúra együttes kezelése eredményezett. E látványosságokban, közös történelmünk eme műemlékkincseinek prezentálásában e fotóművészeti album lapjain nem a turisztikai értékek kidomborítása a mérvadó, a fotós az egyedi tárgyi lényegre figyel, benne az emberi munka fenségességére, esztétikumteremtő képességének lenyomatára, hozadékára. Ami nem jelenti azt, hogy ez az album a múlt építészeti értékeinek felmutatásával nem tudja turisztikailag is vonzóvá tenni a fényképezett területet.

A harmadik csoportba az életképek tartoznak: az ellesett gesztusportrék a ma emberéről.

A kiadvány a Felvidék szépséges helyeit mutatja meg. Mivel azonban Szabó Barnabás a fotóművész és a fotóriporter szemével szemléli e régió életét – életének fentebb említett három komponensét –, képeivel nem pusztán esztétikai minőségként mutatja a szépet. Objektívján keresztül többrétegűvé válik a látvány. Vegyük csak az első fotót (a pozsonyi vár kapuoszlopát, amely ősi formákra és létezésekre utal), valamint az utolsót (a súlyos fémlakatot), ezek és természetesen valamennyi sokféle képzetet kelthet bennünk. Az asszociációk helyes irányba terelésében segít az album előszava, Rózsa Gyula tanulmánya, amely a fotóanyag által bemutatott valóság történelmi, szellemtörténeti, valamint művészettörténeti – és nem csupán építészeti – hátterére világít rá, eligazítással is szolgálva a fotókon bemutatott közös múlt mai lenyomatának kezelését illetően. Tudomásunk szerint a kötet nálunk nem kapható, ám a határ menti városok, Sátoraljaújhely, Miskolc, Esztergom, Komárom, Győr stb. könyvesboltjaiban megvásárolható.

Szabó Barnabás, A Felvidék – Pozsonytól Kassáig. Magyar Könyvklub, 2003