Közelebb az igényes kortárs szépirodalomhoz

JUHÁSZ KATALIN

Az elismerés egyik célja, hogy közelebb hozza az olvasókat az igényes kortárs irodalomhoz, és segítsen eloszlatni azt a tévhitet, hogy a nívós művek nehezen érthetők. A zsűri egy „titkos társaság”, évente változó tagjai elismert irodalomtörténészek, tanárok, kritikusok, akik nem tudnak egymásról, azaz nem befolyásolhatják egymást a döntésben. Hozzánk hasonlóan ők is csak az eredményhirdetés után tudják meg, kikkel együtt értékeltek. A héten nyilvánosságra hozták a díjra esélyes művek szűkített listáját, amelyen tíz kötet szerepel. Közülük három is a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évvel, a demokratikus társadalom visszásságaival és a benne élő kisemberek vágyaival, reményeivel, harcaival foglalkozik, egymástól nagyon különböző módon. Mivel a legjobb tízbe kerülni eleve dicsőség, nézzük, kik az esélyesek.

Tóth Krisztina, akinek épp 25 évvel ezelőtt jelent meg első kötete, most Pillanatragasztó címmel 25 novellában mutatja be a rendszerváltás utáni Magyarországot. A novellák főhőseit általában olyan pillanatokban látjuk, amelyek egész hátra lévő életüket meghatározhatják.

Dragomán György Máglya című regénye huszonöt évvel ezelőtt, a romániai rendszerváltás időszakában játszódik, és azt a kérdést teszi fel, hogy fellélegzünk-e vagy magunkkal cipeljük múltunk súlyát. A diktátort főbe lőtték, ám a régi reflexek tovább működnek, és a szabadságot gyakran nehezebb megszokni, mint az elnyomást. Kiss Tibor Noé, lapunk munkatársa a rendszerváltás veszteseiről írt regényt Aludnod kellene címmel. Szereplői a térképről is lefelejtett peremvidéken vegetálnak, és hagyják, hogy megtörténjen velük az élet.

Felkerült a tizes listára Péterfy Gergely Kitömött barbár című regénye is, amely a felvilágosodás utáni időszakot mutatja be Kazinczy Ferenc és Angelo Soliman barátságán keresztül. Soliman, a sokoldalúan művelt „udvari néger” különleges helyzetét egyszerre jellemzi a kivételezettség és a kitaszítottság. Holttestét császári parancsra kitömik és múzeumban mutogatják.

A harmadik híd című regény szerzője, Szilasi László egy harmincéves osztálytalálkozóból bontja ki történetét, egyetlen napba sűrítve egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy utcazenész életét.

A régmúlt, a közelmúlt és a közeljövő dominál Térey János Átkelés Budapesten című verses novelláiban, Havasréti József Űrérzékeny lelkek című regényében és Szijj Ferenc Agyag és kátrány című verseskötetében.

A második világháború időszakában játszódik Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című regénye (a tavalyelőtt megjelent, és szintén a legjobb tíz könyv közé jutott „kardozós változat” folytatása), mely egy család történetét beszéli el.

Závada Pál nagyrégénye, a Természetes fény sorstípusok, embertípusok gyűjteménye. Békés megyei magyar magyarok és magyar szlovákok, keresztények és zsidók keresik a boldogulás útját a történelmi események hátországában.

Az Aegon Művészeti Díjra esélyes alkotások listája megközelítőleg azt is jelzi, milyen szerepet játszanak az egyes kiadók a kortárs magyar irodalom gondozásában: a tíz kötetből nyolc a Magvetőnél jelent meg, egy a Librinél, egyet a Kalligram jegyez (ez a Kitömött barbár). A listán a próza dominál, csupán egy hagymányos verskötet (Szijj Ferencé) esélyes a díjra, Térey János műve pedig „köztes műfajú”.

A rangos irodalmi elismerést nem mindig a legnagyobb nevek vonzzák magukhoz: tavaly Kun Árpád kapta Boldog Észak című nagyregényéért, 2013- ban pedig Barnás Ferenc vehette át a Másik halál című könyvéért.