Látványosan nőhet az ingatlanadó

A fizetendő ingatlanadó összege Szlovákiában jelenleg elsősorban a lakás vagy ház méretétől függ. Az így kialakított rendszerben a legtöbb család nem fizet olyan nagy összeget az önkormányzatnak az ingatlana után, ami elviselhetetlen lenne számukra. A legtöbb nyugati országban az ingatlanadót azonban az adott ingatlan piaci ára alapján számolják ki, vagyis a drágább ingatlanok lakói lényegesen többet, akár több ezer eurót is fizetnek.

Példaként Olaszország említhető, ahol az ingatlanadót szintén a helyi önkormányzatok vetik ki, ám a piaci ár alapján. Az állam csak annyiban avatkozott bele a rendszerbe, hogy megszabta a felső határt, amely szerint az adó nem haladhatja meg az adott telek, lakás vagy ház árának az 1,14 százalékát. Egy 100 ezer euróba kerülő lakás tulajdonosa évente így legfeljebb 1140 eurós adót fizet. A lakatlan ingatlanok esetében az önkormányzatoknak azonban jogukban áll az adót további egy százalékponttal megemelni. Ebben az esetben az így kapott összeg 2140 euró.

Szlovák lehetőségek

A következő években egyre nagyobb lesz a nyomás, hogy Szlovákiában is hasonló rendszert vezessenek be. A háttérben az államháztartás konszolidációja áll. Az elmúlt években alaposan elszállt államadósság miatt a pénzügyminisztériumnak csak jövőre mintegy 1,4 milliárd eurót kell megtakarítania. Valójában azonban ez még ennél is több lehet, a szakszervezetek részéről ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányra, hogy növelje az állami alkalmazottak fizetését, és az erre fordított összeget szintén pótolni kellene.

A szakemberek ezzel kapcsolatban azzal érvelnek, hogy Szlovákia ingatlanadója az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. 2022-ben a bruttó hazai termék (GDP) alig 0,4 százalékát tette ki. Pénzben kifejezve 460 millió eurót szedett be az állam ebből az adónemből. A 27 tagú Európai Unió átlaga a GDP 2,1 százaléka, ami pénzben kifejezve 333 milliárd euró. A szlovák államkincstár évente mintegy kétmilliárd eurós pluszbevételre tehetne szert, ha az ingatlanadó kulcsát az uniós átlagra emelnék.

Veszélyes lépés

Az elmúlt időszakban az összes mérvadó gazdasági agytröszt az ingatlanadó reformját javasolta a szlovák kormánynak. Ezek egyike a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely már régóta bírálja a szlovák gyakorlatot, amely az adó kiszámításánál az ingatlan alapterületét veszi alapul. „A rendszeresen frissített piaci árakon alapuló ingatlanadó-rendszer az adókulcsok emelése nélkül növelhetné a bevételeket” – figyelmeztet az OECD.

A szakemberek által javasolt módszernek azonban van egy nagy hátulütője. Az ingatlanok piaci értéke alapján kiszámolt adó elviselhetetlen terhet jelentene az alacsonyabb jövedelmű családoknak, így például a nyugdíjasoknak, akik közül sokan olyan nagy házakban élnek, amelyeket még a korábbi rendszer idején viszonylag olcsón építettek. Az ország fejlettebb régióiban élők is alaposan ráfizetnének a reformra, ezekben a régiókban az elmúlt években ugyanis alaposan megugrottak az ingatlanárak, Pozsonyban így már a régebbi négyszobás lakások ára is általában 200 ezer euró körül mozog.

Óvatos politikusok

Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a politikusok – a gazdasági elemzők unszolása ellenére – eddig nem szánták rá magukat az ingatlanadó reformjára, a lakosság körében ugyanis ez alaposan felkavarná a kedélyeket. A második Smer-kormány idején az államnak dolgozó elemzők vitát nyitottak az ártérképek elkészítéséről, amelyeknek pontosan meg kellett volna határozniuk az ingatlanok értékét az egyes szlovákiai településeken. Az így meghatározott összeg alapján számították volna ki aztán az adót.

Az ártérképekről szóló vitát több mint tíz évvel ezelőtt a pénzügyminisztériumban dolgozó közgazdászok nyitották meg az akkori pénzügyminiszter, Peter Kažimír vezetésével. A volt pénzügyminiszter ma a szlovák jegybank elnöke, így az sem csoda, hogy pár napja a jegybank szakemberei is előrukkoltak egy olyan elemzéssel, amely az ingatlanok piaci értéke alapján kiszámolt ingatlanadó mellett érvel. 

„Két fő előnye lenne ennek a változásnak. Egyrészt sikerülne elérni, hogy csökkenjen a munkára rakódó adók aránya a vagyonadókhoz képest, másrészt igazságosabbá tennénk az ingatlanadó rendszerét”

 – mondta el Martin Nevický, a jegybank elemzője. Az általa ismertetett vélemény azonban nem a jegybank hivatalos álláspontja.

A gazdasági elemzők egyébként azt várják, hogy az elkövetkező időszakban befolyt pluszpénzeket az állam a munkára rakódó járulékterhek csökkentésére használja fel, aminek köszönhetően vonzóbbá tenné a munkavállalást. A politikusok preferenciáit elnézve azonban a befolyó pénzt valószínűleg ezúttal is inkább a szociális programok finanszírozására fordítják majd.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa