Kis könyvheti mustra

Az ötnapos, csaknem kétszáz kiállítót megmozgató rendezvény szerves része a 17. Gyerekkönyvnapok is. Több városban lesznek dedikálások, könyvbemutatók, zenés programok, a központi helyszín idén is a budapesti Vörösmarty tér.

A kiadók mostanra időzítik legfontosabb könyveik megjelenését. Az alábbiakban igyekszünk eltalálni, melyek lesznek az idei könyvhét nagy dobásai.

Régi bűnügy, új nyomok

Milbacher Róbert Léleknyavalyák – Avagy az öngyilkolás s egyéb elveszejtő szerek természetéről című kötete kísérlet az első magyar krimi vagy bűnregény „rekonstrukciójára”. A történet középpontjában a színész és drámaíró Czakó Zsigmond 1847-es öngyilkossága áll. Egy nyugalmazott nyomozónak 1851-ben újra kezébe kerül a már lezárt ügy. Rádöbben, hogy nem volt elég alapos, sok hibát követett el, ezért nem sikerült megértenie a szörnyű tett valódi kiváltó okát. Az új nyomozás során olyan veszedelmes eszmék labirintusába keveredik, ahonnan alig van visszaút saját, jól berendezett életébe. A 19. századi nyelven megírt regény a maga archaikus, mégis a mához szóló gondolkodásmódjával azt érzékelteti, hogy a múlt sosem ér véget, mert minden nyom egy újabb nyomhoz vezet. Az irodalomtörténész szerző Szűz Mária jegyese című első prózakötetével azonnal elismerést vívott ki magának, megkapta a legjobb elsőkönyvesnek járó Margó irodalmi díjat. Új kötete a Magvető kiadónál jelenik meg.

Kik azok a trollok?

Az internet trolljait mindenki jól ismeri. De vajon milyenek voltak eredetileg, amikor még a hófödte hegyeket, barlangokat és sziklapusztaságokat kísértő szörnyetegeket hívták így Norvégiában és Izlandon? A költőként is figyelemre méltó Dunajcsik Mátyás fordításában magyarul most először olvasható középkori szövegek izgalmas bevezetőként szolgálnak az óészaki sagák világába is, melyek nélkül sem A Gyűrűk Ura, sem a Trónok harca nem születhetett volna meg.

„Van itt barlang mélyéről black metál-szövegeket megszégyenítően sötét verseket szavaló troll, tarantinói leszámolások, számtalan fejlevágás, egy keresztény szent váratlan látogatását követő arcbahányás, emberi és állati testrészek szaggatása, szexuális zaklatási kísérletre kéz- és lábtöréssel válaszoló öntudatos féltroll-asszony, részeg hegyi óriások mulatságai, és olyan tragikus szerelmi és családi történetek, amelyek után még egy edzett Trónok harca-néző is mind a tíz ujját megnyalná” – ígéri Dunajcsik Mátyás, aki szerint az emberek és a trollok közötti határvonal egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre gondolnánk. A „szörnyen” izgalmasnak ígérkező kötet a Helikon Kiadó gondozásában lát napvilágot.

Egy költő regényt írt

Az idei könyvhét egyik szenzációjának ígérkezik Tolnai Ottó új könyve, a Szeméremékszerek prózafolyam első kötete, A két steril pohár című regény. A Jelenkor kiadónál megjelenő történet a vajdasági Palicson játszódik. Szereplői helyi lakosok: az állomásfőnök, a temetőcsősz, a gyógyszerész és a kéményseprő, továbbá kocsmai filozófusok és fürdővárosi lumpenek. A főhőst, Olivért felesége elküldi a gyógyszertárba, és kalandos útja során Palics különböző helyszíneit, köztük a határsávot is bejárva egy félreértett mozdulat következtében beviszik a határőrségre, ahol a történeteivel tömött mappájában kutakodnak a kihallgató tisztek terhelő bizonyíték után. Eztán börtönbe, végül a pszichiátriára kerül, ahol összebarátkozik egy pesti professzorral, akiről nem tudja, valóban orvos-e vagy maga is páciens. Olivér a professzor asztalán is felfedezi saját mappáját. Sőt, olykor együtt olvasgatják a Szeméremékszerek című terjedelmes kéziratot.

Még egy költő regényt írt

A szintén főleg költőként ismert Térey János Káli holtak című első regénye csípős szatíra és kíméletlen kritika. Az olvasó ismerős alakokkal is találkozhat benne, de bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán a véletlen műve.

A főhős egy népszerű színész, aki szerepet vállal egy, a Káli-meden-cében forgatott „intellektuális túlélő-horrorban”. Ez rossz döntésnek bizonyul. A karrierjét szívós tudatossággal építő fiatalember szakmai és magánéleti kudarcok sorozatán át bukdácsolva nemcsak a kortárs színházi és filmes világot szemléli egyre kritikusabban, de lassanként önmagával is meghasonlik. A kötet a Jelenkor gondozásában jelenik meg.

Szerelem és történelem

A Kalligramnál jelenik meg Márton László Két obeliszk című regénye, amely egy szerelem története. Egy bécsi újságíró 1913-ban megismerkedik egy bárókisasszonnyal. Egymásba szeretnek, majd rövid együttlétek után 1914-ben boldog napokat töltenek a lány janovicei otthonában. Ám a tervezett házasság még a háború kitörése előtt meghiúsul: a lány egy fiatal grófhoz megy feleségül. 1934 nyarán ismét találkoznak, ezúttal Svájcban, amely békés menedékhelynek látszik az újabb háború felé sodródó Európa közepén. A szereplők húsz évvel idősebbek, és a férfi szervezetében már jelen van a végzetes betegség.

A regény fő- és mellékszereplői létező személyekkel azonosíthatók, a felidézett események többnyire megtörténtek, a címbe foglalt két obeliszk ma is áll. Márton László új regénye mégis fantasztikus történet benyomását kelti: alig észrevehető, apró nüanszok mozdítják el helyükről a tényeket, és mutatnak rá a valóságos történelmi háttér kísértetiességére.

Emberek állatbőrben

Ha valaki meg akarja tudni, milyen Budapest, amikor már csak az állatkertből kiszabadult állatok bolyonganak benne, olvassa el Papp-Zakor Ilka Kalligramnál megjelent novelláskötetét, Az utolsó állatkertet, amelynek alcíme A cinizmus sorsa Kelet-Közép-Európában. Selyem Zsuzsa így ír a könyvről: „Papp-Zakor Ilka novelláiban a napjainkban már megszokott abszurd viszonyaink áthurcolkodnak a fantázia birodalmába. Az erőszakos, önző, butácska vagy csak bánatos figurák, akik vagyunk, összekeveredünk a nonhumán világgal: anyám előbb-utóbb egy téglaszínű mozdony, az elhagyott, állapotos lánynak kilences iker begóniái születnek, nagymamában rovarok és mindenféle állat lakik, a telefonbetyárkodó aggokat házikedvenceik, a kopogólemúrok segítik. Nem gondoltam volna, hogy a kelet-közép-európai cinizmus természetrajza ennyire mulatságos bír lenni.”

Papp-Zakor Ilka lendületes, szellemes mesélő, aki a fekete humort sem méri szűkmarkúan. Ez a második kötete, az elsőért (Angyalvacsora, 2014) megkapta a József Attila Kör JAKkendő-díját.

A lemur újra hasít

A nagyon várt könyvek kategóriájába tartozik Garaczi László kultikus-klasszikus regényciklusának, az Egy lemur vallomásainak ötödik kötete. Merthogy a Mintha élnél (1995), a Pompásan buszozunk! (1998), az Arc és hátraarc (2010) és a Wünsch híd (2015) után az idei könyvhétre érkezik a Hasítás, a Magvető kiadó gondozásában. A magyar próza egyik legjobb stilisztájának tartott szerző ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul múltban és jelenben, egy lehetséges élet különböző tér-idő pontjai között. Csigalépcsőn ereszkedünk a múltba, miközben mindenkori jelen(létünk) a Városliget egén tükröződik. A Hasítás pulzáló korrajz is, a kötet lapjain megelevenednek a közelmúlt évtizedei, hősünkkel együtt lődörgünk a Felszabadulás téren, csavargunk Párizs vagy Berlin utcáin. Mindezek mellett azon is elgondolkodhatunk, hogy valóban életrajzi regényt tartunk-e a kezünkben, tudjuk-e, mikor mi a valóság benne, és mi a fikció?

Nyugi, nem versek!

A markáns hangú Szvoren Edina Verseim című új kötete a cím ellenére tizenhárom novellát tartalmaz. A Magvető kiadó ismertetője szerint nemcsak a forma, a tökéletes, zsigerekre ható mondatok miatt érdemes elolvasni ezt a könyvet. „Az a pszichológiai érzék és kíméletlenség, az a mindent átható tekintet, amely Szvoren Edina novelláit eddig is jellemezte, egyszerre hatol be az ember és az emberi kapcsolatok legmélyére, és egyszerre képes bármit érzékeltetni a maga banalitásában is”. Az európai irodalmi díjas szerzőben nemigen szoktunk csalódni, úgyhogy ezt a kötetet is kíváncsian várjuk. (juk)