Kultúra
A könyvfesztivál vasárnap estig várja a látogatókat a Millenárison   - Képarchívum

És nemzetközivé lesz – pillanatképek a budapesti könyvfesztiválról

Juhász Katalin

2018. április 21. 19:03

Budapest | Egyértelmű, hogy a magyar főváros elbír két nagyszabású könyves rendezvényt, úgy is, hogy a kettő között csak hat hét telik el. A júniusi könyvhét elsősorban a magyar szerzők ünnepe, az idén 25 éves Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál pedig a világirodalomé.

Itt a szervezők nem a könyvvásárt hangsúlyozzák, hanem a fesztiváljelleget: a Millenárison sokkal több az irodalmi program, egymás után, sőt párhuzamosan zajlanak a könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések. Persze itt is árusítanak könyveket, méghozzá jelentős árkedvezménnyel, de aki vasárnap estig ide ellátogat, úgy érezheti, hogy Magyarország lépést tart a világgal, akár szakmai szempontból, akár az olvasói trendek felől nézve.

Az utóbbi évek díszvendég országai (Szlovákia, a Visegrádi Négyek, Szerbia) alapján pedig tulajdonképpen egyetérthetünk Prőhle Gergellyel, aki szerint Magyarország irodalmi szempontból mára a térség mágnese lett. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a csütörtöki megnyitón mondta ezt, kiemelve, hogy a könyvfesztivál nemzetközi szakmai és kultúrdiplomáciai fórum is, ahol akár egy-egy véletlen találkozásból is együttműködések, közös projektek szökkenhetnek szárba. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a „könyvvadászok” körében is láthatóan egyre népszerűbb ez a rendezvény, hiszen már maga a (fedett) csarnok is komfortosabb, mint az Ünnepi Könyvhét központi helyszíne, a zsúfolt Vörösmarty tér 35 fokos hőségben, vagy éppen zuhogó esőben.
 

2018. április 19. 18:24

Szlovákok a budapesti könyvfesztiválon

Azt, hogy a világ, legalábbis Európa milyen helyes kis család irodalmi szempontból, mi sem bizonyítja jobban, mint az idei díszvendég szerző, Daniel Kehlmann, akire a németek és az osztrákok egyaránt büszkék – Münchenben született, Bécsben nőtt fel, jelenleg felváltva él Berlinben és New Yorkban –, és aki az erdélyi származású Dragomán György Máglya című regényét tartja nemzedéke, a mai negyvenesek legjelentősebb szépirodalmi teljesítményének. Kehlmann azt is elárulta a csütörtöki pódiumbeszélgetésen, hogy Esterházy Péter Harmonia Caelestiséből lopta F című regénye egyik fejezetének ötletét. Abban a (magyarul is olvasható) könyvben egyébként szerepel egy férfi, aki Rubik-kocka-kirakó versenyeken indul. Most megtudtuk, hogy a magyar játékfejlesztés legsikeresebb terméke az utolsó pillanatban került bele a történetbe, hogy érdekesebbé tegye az egyébként kissé unalmas karaktert. A német szerző párhuzamot is talált a kocka és az irodalom között. Szerinte egy írónak sosem szabad azt feltételeznie olvasóiról, hogy azok nála kevésbé intelligensek, mint ahogy Rubik Ernő sem feltételezte a vásárlókról, hogy nem tudják majd kirakni a kockát. A beszélgetést vezető Lévai Balázs szerencsére feltette a mindenkiben ott motoszkáló kérdést, és Kehlmann bizony bevallotta, hogy ő azok közé tartozik, akik erre képtelenek. Egy oldal sem mindig sikerül neki...

Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál
- MTI-felvétel

Az intelligens olvasóvá nevelést persze már gyermekkorban el kell kezdeni, ajánlunk is egy könyvet e célra, méghozzá a fesztivál idei díszvendég országából, Szerbiából. A címe Pingvinkalauz, és most jelent meg magyarul. Igor Kolarov rövidke szövegei egyszerre viccesek és edukatív jellegűek. Tele vannak abszurd humororral, de olyan fogalmakra is rávilágítanak, mint a szeretet, az önzetlenség vagy az életöröm. Kolarov egy interjúban a következőt mondta a kicsiknek szóló irodalom küldetéséről: „A gyerekirodalom lényegi mivolta az építő jellegben ragadható meg. Ha a felnőtteknek szóló irodalom lyukakat ás a már létező rendbe, a gyermekirodalom facsemetéket és virágpalántákat ültet ezekbe a lyukakba.” Ritkán találkozni ennél frappánsabb definícióval.

És ha már a nemzetköziség a téma: Vladan Vukosavljević, Szerbia kultúráért és médiáért felelős minisztere a könyvfesztivál megnyitóján azt emelte ki, hogy az első modern szerb kulturális intézmény, a Matica srpska bizony Budapesten alakult meg a 19. század első felében. És hogy a vajdasági magyar szerzők az országnak is jó reklámot csinálnak.

A szerb irodalomból a magyarok többsége egyedül a Nobel-díjas Ivo Andrić nevét ismeri. Akinek díja és világhíre az anekdoták szerint annak (is) köszönhető, hogy egy könyvének Csuka Zoltán általi magyar fordítására felfigyelt egy német kiadó. Lám, ezért is fontos az egymásra figyelés, a térség kultúrájának közös kincsként való kezelése.

Önnek ajánljuk