Plágiummal vádolják a friss Munkácsy-díjas „giccsfestőt”

Vészabó Noémi képei az eredetiekkel együtt kerültek fel a Facebookra, ezek alapján sokan plágiummal vádolják őt, felszólítva a Kulturális és Innovációs Minisztériumot a szakma csúcsának számító Munkácsy-díj visszavételére. 

„Míg a dilettantizmus a laikusok számára nehezen megfogható, és a szakmai minőséget más fogódzó híján megpróbálják valahogy az ízlés felől értelmezni, addig a plágium talán olyasmi, amit a nagyközönség is könnyen megért. Egy díjat nagyon ritkán szoktak visszavenni, és olyankor sem szakmai, színvonalbeli kifogások miatt. Ahhoz olyan súlyú etikai vétség kell, ami már elegendő a méltatlanság kimondásához. Már pedig a lopás ilyen” – írta egy zárt Facebook-csoportban Nemes Zoltán képzőművész, aki párosította az eredeti alkotásokat Vészabó Noémi képeivel. Sokan megjegyezték ugyanott, hogy a művésznőnek csupán a Munkácsy-díj másolata járna ezért a teljesítményért. Mások szerint az is elég lenne, ha átneveznék az elismerést Hankó-díjra (Hankó Balázs miniszterről). 

A 444.hu már korábban utalt Vészabó Noémi NER-es kötődésére, a díj visszavonásáért pedig még a plágiumvád előtt petíció indult, amelyben amatőr giccsfestőnek titulálták a díjazottat – ez jelenleg 1682 szignónál tart, Indult egy másik, a művésznőt támogató petíció is, amelyet eddig 197-en írtak alá. Időközben kiderült, hogy két Kossuth-díjas szobrász és egy KDNP-s politikus lobbizott Vészabó Noémi Munkácsy-díjáért, illetve hogy a további hat kitüntetett közül csupán ketten szerepeltek a Munkácsy-díj-bizottság 14 jelöltet tartalmazó listáján. 

A plágiumvádakkal kapcsolatban Megyeri János szobrászművész vette védelmébe a művésznőt, aki szerint óvatosan kellene bánni a lopás és a giccs minősítéssel. „Semmi és senki nem tiltja azt, hogy az ember más forrást használva fejlessze a képességeit. A kérdéses festményeket barátoknak, rokonoknak készítette. Vészabó Noémi az én tudomásom szerint nem adott el úgy képet, hogy azt valakiről másolta volna.” 

A tiltakozók azonban úgy vélik, a lopás akkor is lopás, ha a lemásolt képet az illető nem értékesíti, csupán közszemlére teszi a saját neve alatt. Sokuk szerint inkább az a baj, hogy maguk az eredeti alkotások is a giccskategóriába tartoznak, azaz pusztán hatáskeltésre törekszenek, mélyebb mondanivaló nélkül.