Keleti szél Cannes-ban

A május 18-tól 28-ig tartó mustrán magyar pavilon is működik majdLegutóbb csaknem húsz éve, 1987-ben fordult elő, hogy a fesztivál különböző szekcióiban négy magyar filmet vetítettek. Maár Gyula, Makk Károly és Gazdag Gyula egy-egy játékfilmje mellett egy rövidfilm szerepelt a nagy hírű rendezvényen, amelyet 1969-ben két legendás francia rendező: Francois Truffaut (Négyszáz csapás) és Jean-Luc Godard (Kifulladásig) alapított.

Hogy minek köszönhető e fokozott érdeklődés a franciák részéről? Először is a filmeknek, amelyek valóban komoly értékek hordozói, másrészt pedig annak a ténynek, hogy az utóbbi években valóban erősebben figyel a világ a magyar új hullám fiatal rendezőire – vélekedik Vezér Éva.

„Két éve Antal Nimród Kontrollja, tavaly pedig Mundruczó Kornél Johannája szerepelt jól Cannes-ban, rövidfilmjeink iránt pedig évról évre nagy az érdeklődés. A magyar film iránti figyelem tehát adott. Ha pedig elolvassuk a kinti fesztivál igazgatójának nemrég kiadott nyilatkozatát, abból az ő személyes véleményét is megismerhetjük. Úgy tűnik, az utóbb időben keletről fúj a szél” – hangsúlyozta, s ezt tükrözi a fesztivál programja is, amelyben az idén a lengyelek és a románok is jól képviselik magukat.

Pálfi György Taxidermiáját, Hajdú Szabolcs Fehér tenyérjét és Kocsis Ágnes két alkotását, a Friss levegőt és a Vírust a franciák válogatták be a versenybe, a Magyar Filmunió természetes „közbenjárásával”. A februári budapesti szemlére ugyanis, amely az elmúlt egy év termését sorakoztatja fel, a Filmunió rendszeresen meghívja a külföldi fesztiválok és a nemzetközi filmes sajtó képviselőit, hogy időben megítélhessék: mi készült a magyar stúdiókban.

„Ha csak egy kis esélyt látunk is arra, hogy ezek a filmek a világ bármelyik fesztiváljára zöld utat kapjanak, mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ez támogassuk vagy elősegítsük. Az idei szemle a külföldi vendégek megítélése alapján meglehetősen jó színvonalú volt, a sokszínűsége mellett több értékes munkáról is beszámoltak az azóta megjelent írások. Elsőfilmeseinknek, fiatal filmrendezőinknek most már évek óta megkülönböztetett figyelmet szentel a világ.”

Cannes fesztiválján eddig sem Hajdú Szabolcs, sem Pálfi György filmje nem szerepelt, az elsőfilmes Kocsis Ágnes előtt pedig csak most nyílhatott meg az út. Pálfi Hukkléja a világ legrangosabb fesztiváljai közül San Sebastianban került közönség elé, Hajdú Szabolcs Tamaráját pedig Shanghaiban vetítették.

„Hajdú Szabolcs a szertornászok világában játszódó filmje a Rendezők két hete kategóriában szerepel a cannes-i programban. A három történetet, három kort, három férfi életvitelét feltáró Taxidermiát, Pálfi György alkotását az Egy bizonyos tekintet szekcióban vetítik. Kocsis Ágnes negyedéves vizsgafilmjét, a sci-fi elemekkel átszőtt Vírust a főiskolások versenyében láthatja a közönség, első játékfilmjét, a nyilvános WC-ben játszódó Friss levegőt pedig a Kritikusok hetében. Egy rendező két munkájával nem nagyon jut el a világ legrangosabb mustrájára, ez valóban kivételes lehetőség az alkotó számára. Tulajdonképpen mindkét filmnek jót tesz, hogy ott lesz a párja. Díjat minden kategóriában osztanak, az egyik szekció elnöke a híres orosz rendező, Andrej Mihalkov Koncsalovszkij, a Szibériáda és a Mária szerelmei alkotója lesz. Az Arany Kamera-díjért pedig pluszban az elsőfilmes Kocsis Ágnes versenyezhet.”

Vezér Éva arra a kérdésre is választ adott, hogy mennyiben befolyásolja a cannes-i választás az idei Karlovy Vary-i fesztivál magyar kínálatát.

„Bár a döntés még nem végleges, ebben az évben az is előfordulhat, hogy nem lesz magyar film a versenyben – állapítja meg. – Versenyen kívül azonban több is, hiszen Karlovy Varyban számos nagyon jó szekció van. A Cote d’Azur-ön bemutatott magyar filmeket tehát minden bizonnyal a cseh közönség is láthatja. Ugyanaz az alkotás azonban nem szerepelhet két A kategóriás fesztivál versenyében.”

Cannes-ba az idén népes magyar szereplőgárda is utazik. A Taxidermiával Molnár Piroska, a Fehér tenyérrel pedig a film Las Vegasban élő cirkuszművésze, Hajdú Miklós Zoltán. A fesztivál ideje alatt a filmvásár is meglehetősen aktív. Ide a producerek neveznek be egy-egy alkotást vetítési időpontot vásárolva. ĺgy jut ki a Riviéra egyik mozijába Gárdos Péter legutóbbi rendezése, Az igazi Mikulás és Goda Krisztina rendezése, a Csak szex és más semmi, amelyet a három főszereplő, Schell Judit, Dobó Kata és Csányi Sándor is elkísér. A május 18-tól 28-ig tartó mustrán magyar pavilon is működik majd, s ahogy Vezér Éva mondja: „Egy évben négy magyar filmnek még nem volt esélye cannes-i díjra, de már az erős magyar jelenlét is komoly eredmény.”