Károk érték az irodalmi Nobel-díj tekintélyét?

Stockholm. Lemondott tegnap a svéd akadémia egyik tagja, így tiltakozva a tavalyi irodalmi Nobel-díj odaítélése, az osztrák Elfriede Jelinek regényíró kitüntetése ellen. Knut Ahnlund a tekintélyes Svenska Dagbladet napilapban kedden megjelent írásában jelentette be lépését, kemény kifejezésekkel bírálva Jelinek tavalyi meglepetésszerű kiválasztását, amely szerinte „jóvátehetetlen károkat okozott a díj tekintélyének”, befolyásolva jövőbeni döntéseket is.

Jelinek műveit „összehordott szövegzagyvaléknak” minősítette, amelyben „még nyomát sem lelni művészeti szerkezetnek”. A 2004-es irodalmi Nobel-díj nemcsak hogy minden haladó erőnek maradandó károkat okozott, hanem egyúttal összekuszálta az irodalomról mint művészetről alkotott általános nézeteket is – vélekedett Ahnlund, leszögezve, hogy mindezek után nem maradhat a svéd akadémia tagjainak sorában.

A 82 éves akadémikus 1983 óta tagja az irodalmi Nobel-díjról döntő svéd akadémiának. Lemondását néhány nappal az idei döntés kihirdetése előtt jelentette be. Arra nem adott magyarázatot, hogy miért csak most döntött így. (Ahnlund lemondásának időzítése, illetve az, hogy az idei díjazott nevének bejelentését múlt hétről holnapra halasztották, arra enged következtetni, hogy a következő irodalmi Nobel-díj odaítélése körül is kemény viták zajlanak a nagy tekintélyű testületben – a szerk. megj.)

A tavalyi stockholmi indoklás Jelinek regényeinek, színdarabjainak „zenei kontrasztjait” emelte ki, amelyek „különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását, és ezek leigázó hatalmát”. Elfriede Jelinek legismertebb regénye a zene és az ember viszonya körül forog: A zongoratanárnő 1983-ban jelent meg, és 2001-ben Michael Haneke készített nagy sikerű filmet belőle Isabelle Huppert-rel a főszerepben.

Jelineket ugyanolyan „provokátorként” tartják számon, mint két világhírű kortársát: Thomas Bernhardot és Peter Handkét. Nem riad vissza radikális nyilatkozatoktól sem: 2000 februárjában például megtiltotta, hogy darabjait osztrák színházakban játsszák, tiltakozásul az ellen, hogy a szélsőjobboldal bekerült a bécsi kormánykoalícióba. Az írónő nem vett részt a Nobel-díj tavaly decemberi átadásán, „szociális fóbiájára” hivatkozva; később Svédország bécsi nagykövetének kezéből vette át a díjat.

A tavaly a Franz Kafka-díjat is elnyert osztrák írónő Nobel-díja a Vatikán haragját is kiváltotta. Közvetlenül a tavaly októberi döntés után a L’Osservatore Romano című lap, a Vatikán szócsöve „az abszolút nihilizmus” zászlóhordozójaként írta le az osztrák írónőt. Az egyházi lap szemére vetette Jelineknek, hogy műveiben politikai és szociális igények nevében túláradó és az abszolút nihilizmusba torkolló obszcenitás jelenik meg. Az írónő a női világot a durva szexualitás jeleneteivel jellemzi, amelyek nem a női emancipációra utalnak, hanem bennük a nemiség és a patológia, a hatalom és az erőszak kapcsolódik össze a katolikus lap ítélete szerint.