Itt az idő, most vagy soha!

Stílszerűen március 14-én, az 1848-as forradalom előestéjén kezdik vetíteni a magyarországi mozik a Most vagy soha! című filmet, amelynek forgatókönyvét Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk jegyzi, rendezője pedig Lóth Balázs, akinek ez a második egész estés filmje a Pesti balhé után. Petőfit Berettyán Nándor, Szendrey Júliát Mosolygó Sára alakítja, Farkas szerepében a nemrég súlyos munkahelyi balesetet szenvedő Horváth Lajos Ottót láthatjuk. További szereplők: Lukács Sándor, Jászberényi Gábor,  Szerednyey Béla, Fehér Tibor, Bordás Roland, Bergendi Barnabás és Koltai-Nagy Balázs.

Az alkotók akciódús kalandfilmet, szerelmet és humort ígérnek, az előzetes sajtóhírben a következők olvashatók: „A Most vagy soha! egy valódi hazai gigaprodukció, hatalmas vállalás, melynek elkészültéhez olyan óriási fizikai, szellemi, lelki és technikai felkészültségre volt szükség, amelyre még nem volt példa a magyar filmgyártás történetében. Tízezer statiszta, 6000 jelmez, 1000 fős stáb, 200 000 adag étel, másfél hektárnyi valósághű díszletváros felépítése, 70 tagú zenekar, magyar filmben még soha nem látott kaszkadőr bravúrok és digitális filmtrükkök garmada, drónok, esőztető rendszerek, lánctalpas gépek és megállíthatatlan szürkemarha-csorda a Nemzeti Múzeum kertjében – 1848 megelevenedik.”

Már az előkészületek is egy évnél tovább tartottak, minden jelenetet számítógépes 3D modellben terveztek meg, a forgatás 2022 tavaszán kezdődött és ősszel ért véget. Az utómunkák – a vágás, trükk- és hangvéglegesítés – másfél évig tartottak, azaz jóval tovább, mint a színészekkel való munka.

A Most vagy soha! egy óriási, másfél hektárnyi területen forgott Fóton. A monumentális díszletet úgy tervezték, hogy még évtizedeken át tudja szolgálni a magyar filmeseket. Pető Beatrix látványtervei alapján épültek meg korabeli, 1848-as utcák, több száz lakással, bolttal, kilincsekkel, kéményekkel, cégérekkel, kutakkal. A valósághű tervezést és kivitelezést hosszú kutatómunka előzte meg. Megépült például a legendás budapesti Pilvax kávéház is, amely részleteiben – bútorok, tapéták, gázlámpák – is pontosan megegyezik az eredetivel.

Külön meg kellett építeni a Duna-part egy szimbolikus részét is, a rakpart vámházaival, sőt a cselekmény még egy nyolcvanméteres hajóhíd kivitelezését is megkívánta. A film egyik legösszetettebb helyszínének az alkotók szerint a piac bizonyult, amelynek felépítéséhez a kutatók tanulmányozták valamennyi korabeli mesterséget, a drótos tótoktól a szappanfőzőkig.

„A forgatás száz napja végig szó szerint embert próbáló volt. Olykor ezren is dolgoztunk a díszletben, negyven fok mesterséges napsütésben vagy szakadó műesőben, koszosan, sárosan, de mégis minden pillanat csodálatos volt, feltámasztottuk 1848-at” - emlékszik vissza Lóth Balázs rendező.

Szente Vajk forgatókönyvíró, kreatív producer így fogalmazott: „1848. március 15. a magyar történelem legismertebb és talán legfontosabb napja. A filmművészet lényege a történetmesélés: magunkról, magunknak, másoknak. Mi most elmeséljük a legfontosabb napot, amit ez a nép átélt. Pont úgy, ahogy történt. És mivel ez egy film, úgy is, ahogy történhetett volna.”

Az épített díszlet mellett több eredeti helyszínen is forgattak, például az 1848-as Pestet „játszó” Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát rendezték be. A lakást korabelivé kellett alakítani, ehhez – a tapéta színétől kezdve a Petőfi íróasztalán található kerámiafiguráig – korabeli festmények is segítséget nyújtottak.

A stáb a filmben a budai várat helyettesítő komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgatott, míg a budapesti Andrássy út egyik impozáns lakásában Lederer tábornok rezidenciáját rendezték be. Táncsics börtönének jeleneteit a Budai Várban, a Landerer nyomdát pedig egy, a Kincsem parkban álló korhű épületben forgatták le.

A szereplőválogatás is hónapokig tartott, a legnehezebb Petőfi megtalálása volt. A castingra meghívtak minden olyan magyar színészt, aki csak kicsit is hasonlít a költőre, míg végül Berettyán Nándort találták a legalkalmasabbnak. A statisztákat is egyesével válogatták, mert az sem volt mellékes, milyen karakterek bukkannak fel a forradalmi tömegben.