Itt az áprilisi Irodalmi Szemle

Az áprilisi szám további világirodalmi kitekintést is kínál: Csehy Zoltán egy fiatal cseh költő, Aleš Kauer érzéki és egyúttal végtelenül precíz verseit fordította magyarra, Varga Imre pedig átköltéseket közöl, a csipevé indiánoktól egész Milan Rúfusig bóklászva be a költészet tereit. Tóth László legújabb futamai a szerző alkotói környezetét egy térképész pontosságával vizsgáló dokumentumok: ezúttal Zalabai Zsigmond és Kulcsár Ferenc kerülnek figyelme középpontjába. Haklik Norbert Kabdebó Tamás Danubius Danubia című folyamregényét vizsgálja, annak is egyedi narrációs viszonyait. Kabdebó Tamás Liv című novellája ezúttal nem a Duna-univerzumba, hanem Írországba kalauzolja el az olvasót.

A közélet és az irodalom viszonyának vizsgálata az áprilisi szám egyik fontos célkitűzése, a közelmúltban lezajlott irodalmi vita kapcsán is. Brutovszky Gabriella tanulmánya („Ha szívemből kolbászt töltenének…”) Kiss Judit Ágnes költészetén keresztül közelíti meg a témát, kitérve a 2012-ben megjelent Édes hazám című költészeti antológiára és a kuruc költészet szerepére a mai magyar irodalomban. Tóth Lilla kritikája szintén az Édes hazám című antológiával foglalkozik. Soóky László a Komáromi Jókai Színház ünnepi évadának fontos előadását, a Martin Huba rendezte III. Richárdot elemzi Homokbuckák a rózsák háborúja környékén című írásában.

Bedecs László kritikája Szászi Zoltán Kilátó című verseskötetével, Németh Zoltán szövege pedig Hendi Péter Átszállás Zürichben című elbeszéléskötetével foglalkozik.

A lapszámot Pavol Truben fiatal szlovák képzőművész illusztrálta, aki műveiben egy elegáns és kifinomult nyelven közelít meg súlyos morális dilemmákat: alkotásain népirtások, emberiségellenes bűntettek képei elevenednek meg; munkásságát Gyenes Gábor mutatja be.