Sokat tehetünk a mélyvénás trombózis elkerüléséért

Mélyvénás trombózis a vénás hálózat több szakaszán is kialakulhat, de általában az alsó végtagot érinti, a combban és a vádliban futó erekben alakul ki a vénás keringés romlása és a vér fokozott alvadáskészsége miatt. Rendszerint a végtag duzzadása, meleg, lilás-vörös bőr és súlyos esetben fájdalom jelzi. 

Trombózis kialakulhat a bőrhöz közelebbi, felületi vénákban is, de ez nem annyira veszélyes. Komolyabb kockázatokkal akkor kell számolni, ha a mélyebb vénákban keletkezik. Kezeléséhez vérrögoldó terápiára, hosszabb távon életmódváltásra, a rizikótényezők csökkentésére lehet szükség. 

Mennyire veszélyes? 

Bár sok esetben magától megszűnik, ám a veszélyes szövődmények miatt gyanú esetén orvoshoz kell fordulni. A legfőbb veszély a tüdőembólia, amikor a vérrög leszakad, a vérkeringéssel a tüdőbe jut, és ott alakul ki elzáródás. A másik veszély a poszttrombotikus szindróma, ami a vénák károsodása miatt kialakuló hosszú távú, krónikus szövődmény, tartós lábfájdalommal, lábduzzanattal, a fekélyképződés megnövekedett rizikójával jár. 

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A mélyvénás trombózis tüneteinek észlelésekor azonnal fel kell keresni az orvost, és vérrögoldó terápia megkezdése szükséges. A tüdőembólia tünetei esetén (mellkasi fájdalom, légszomj, köhögés) még sürgősebb a mielőbbi szakszerű ellátás, mentőt kell hívni. 

Tünetei

Nem ritka, hogy a mélyvénás trombózis alattomosan alakul ki, az esetek több mint felében nincsenek markáns, jól észrevehető tünetek. Ha tünetek alakulnak ki, akkor ezek az alábbiak lehetnek:

• Lábduzzanat: A vérrög kialakulási helye előtti (amerről a véna vére jön) testrész megduzzad. Ez jelentheti a bokák, a lábfej, a vádlik, illetve egy egész alsó végtag megdagadását. 
• Lábfájdalom: Az alsó végtag érintettsége esetén leggyakrabban a vádliban jelentkezik a fájdalom. A fájdalom hirtelen jelentkezhet és erős lehet, ám sokszor igen enyhe panaszokat okoz. Ha úgy tűnik, mintha ok nélkül izomláz lenne a vádlijában, elképzelhető, hogy ez a trombózis tünete. 
• Bőrelszíneződés: Piros, olykor kékes-lilás elszíneződés alakul ki a láb elzáródás által érintett területén
• Melegségérzés: Az érintett terület meleg tapintatú. Nem feltétlenül jelentkezik egyszerre minden felsorolt tünet, gyakran egy-egy panasz jelezheti a trombózist. 

A mélyvénás trombózis általában csak az egyik lábat érinti, a mindkét végtagot érintő lábdagadás és fájdalom más kiváltó okra utalhat. Néha a mélyvénás trombózis tünetszegény, és már a tüdőembólia valamelyik tünete lehet a korábban lezajlott mélyvénás trombózis első jele. A tüdőembólia tünetei az alábbiak lehetnek: 

• Légszomj, fulladás (ez a leggyakoribb tünet). 
• Köhögés, súlyos esetben véres köpettel.
• Mellkasi fájdalom, amely általában mély lélegzetvételre vagy köhögésre súlyosbodik. 
• Általános panaszok: rossz közérzet, szorongás, szédülés, ájulás. 

Okai 

A mélyvénás trombózist valószínűsítheti az is, ha a betegnél több kockázati tényező is fennáll, és ha a panaszok mozgásszegény időszakban jelentkeznek, például hosszan tartó ülés során vagy fekvőbeteg esetében. A háttérben számos olyan ok állhat, ami a vérkeringés megváltozásával vagy a vér alvadékonyságának fokozódásával jár. Általában önmagában egy kockázati tényező még nem elég, az alábbi tényezők kombinációja vezet mélyvénás trombózishoz. 

Közvetlen kiváltó okok 

• Hosszú ideig tartó ülés. Amikor a lábak huzamosan nincsenek használva (például vezetés vagy hosszú utazás közben, ülőmunkát végzőknél), a vádli izmai nem húzódnak össze és nem segítik a vénás vér eltávolítását a lábból. 
• Huzamosabb ágynyugalom. Amikor a lábak hosszú időn keresztül nem mozognak (például kórházi kezelés, csonttörés miatti gipszelés vagy bénulás esetén), akkor a vádliban levő izompumpa nem működik, ezért a vér könnyebben megalvadhat. 
• Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtéte lelassíthatja a véráramot, ezáltal fokozva a véralvadék kialakulásának kockázatát. A műtét során alkalmazott általános altatás (anesztézia) kitágíthatja a vénákat, ami szintén elősegíti a véralvadást. 
• Dehidratáció. A folyadékhiányos állapot „sűríti a vért”, azaz fokozza a vérrögképződés kockázatát. 

Hajlamosító tényezők

• Öröklött véralvadási zavar. A genetikai eredetű véralvadási zavarok fokozott vérrögképződéssel járhatnak. A veleszületett trombózishajlamot vizsgálat igazolhatja, illetve a mélyvénás trombózis egyes családokon belüli halmozott előfordulása is mutatja. 
• Terhesség. A terhesség fokozza az alsó testfél (kismedence, lábak) vénáira nehezedő nyomást, illetve a hormonális változások befolyásolják a véralvadást. Azok a nők, akiknek öröklött véralvadási zavaruk van, különösen nagy kockázatnak vannak kitéve. A mélyvénás trombózis kockázata a szülést követő hat hét alatt is fokozott.
• Daganat. Bizonyos daganatos megbetegedéseknél a véralvadást elősegítő anyagok mennyisége megemelkedhet, ami trombózist válthat ki. A betegség mellett bizonyos daganatellenes gyógyszerek is fokozhatják a trombózishajlamot.
• Szívelégtelenség. A szívelégtelenségben szenvedő betegeknél fokozott a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, mert a szívük kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, mint a normális szív. A vér áramlása lelassul, pangás alakul ki, majd megalvad.
• Fogamzásgátló tabletták, hormonpótló terápia. Mind a két hormonális készítménycsoport fokozhatja a vér alvadási készségét, de általában csak azoknál okozhat gondot, akik eleve öröklött véralvadási zavarban szenvednek. 
• Pacemaker vagy a centrális vénába helyezett katéter. Ezek az eszközök irritálhatják az erek falát és lassíthatják a vér áramlását, ezáltal fokozzák a mélyvénás trombózis kockázatát. 
• Korábban elszenvedett mélyvénás trombózis. Nagyobb valószínűséggel kell számítani a mélyvénás trombózis ismételt előfordulására, ha már korábban is kialakult.
• Gyulladásos betegségek. A krónikus gyulladással járó betegségek is hozzájárulnak a véralvadás megváltozásához és a vérrögképződéshez. Ilyen állapot lehet a Crohnbetegség, az autoimmun betegségek, sőt az ízületi gyulladások is. 
• Családi hajlam. Fokozottabb a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata, ha a családban valakinek már volt mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája. 
• Elhízás, kövérség. A súlyfelesleg fokozza a kismedence és a láb területén lévő vénákra nehezedő nyomást, ezáltal lassítva a vér áramlását és fokozva a trombózis kockázatát.
• Dohányzás. A dohányzás befolyásolja a véralvadást és a keringést, fokozza a vérrögképződést. 
• Visszértágulat. Bár a visszeresség közvetlenül nem függ össze a vérrögképződéssel, a kitágult, romló keringéssel rendelkező vénákban – más rizikótényező fennállása esetén – könnyebben alakul ki vérrög. 

A felsorolt kockázati tényezők egy része nem változtatható adottság, de a mélyvénás trombózis megelőzéséért sokat tehetünk lábaink rendszeres mozgatásával, a túlsúly csökkentésével, a dohányzás mellőzésével és az alapbetegségek (gyulladások, visszeresség) kezelésével. 

(webbeteg)