A trombózis veszélyének teszi ki magát, aki túl sokat néz tévét

Életmódjuk következtében elsősorban az idős emberek vannak leginkább kitéve ennek a veszélynek, de fontos tudni, hogy ez a rizikófaktor életkortól független. A mozgáshiány, továbbá az érelmeszesedés folyamatának gyorsítása által a szívinfarktus és más szív-érrendszeri betegségek egyik legjelentősebb rizikófaktora is.

Azoknál, akik sokat tévéznek, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki vérrögök, ezért a több tudományos tanulmány eredményeit összevető tudósok azt tanácsolják, hogy kevesebbet üljünk a képernyő előtt, és időnként iktassunk be szüneteket tévénézés közben.

A napi 4 vagy több órányit tévézők a vérrögképződés 35 százalékkal nagyobb kockázatának vannak kitéve, összehasonlítva azokkal az emberekkel, akik naponta legfeljebb 2,5 órát ülnek a tévé előtt. Ráadásul úgy tűnik, hogy az efféle inaktivitás negatív hatását nem lehet kiegyensúlyozni máskor végzett mozgással, mivel a fizikai aktivitás a hosszas tévénézéssel járó ezen kockázatot nem képes csökkenteni.

Ettől függetlenül persze érdemes aktívnak lenni, hiszen az egészséges életmód részeként számos egészségügyi probléma megelőzéséhez hozzájárul, csak önmagában nem küszöböli ki a hosszas tévénézés jelentette vérrögképződési kockázatot.

És a hosszas tévénézés jelentette kockázati tényező független az életkortól, a nemtől és a BMI-től is. Annak, hogy mégis az idősek körében dokumentálták leggyakrabban a tévénézéssel összefüggésbe hozható vérrögképződést, csupán annyi az oka, hogy egyrészt ők azok, akiket a leginkább lekötik a televíziós filmsorozatok, szappanoperák, és a legtöbb időt ők töltik egyhuzamban a tévéképernyő előtt, másrészt az elemzett tanulmányok nem terjedtek ki 40 évesnél fiatalabb alanyok vizsgálatára.

Mit tegyünk?

„A hosszas tévénézés egyben mozdulatlanságot, mozgáshiányt is jelent, ami a vénás tromboembólia egyik rizikófaktora. Ez az oka annak, hogy műtétek után, illetve hosszú utazások közben, repülőutak során ajánlott mozogni. Ha valaki hosszabb időt tölt ülve (különösen, ha kényelmetlen, görcsös, mozdulatlan pozícióban teszi ezt), a vér a végtagjaiban pangani kezd, ahelyett, hogy megfelelően keringene, ami vérrögképződéshez vezethet. Ezért korlátozza a tévénézéssel töltött időt, ha pedig sokáig akar tévézni, feltétlenül közbe kell iktatnia szüneteket. 30 percenként álljon fel, és végezzen néhány nyújtó gyakorlatot, vagy ha van otthon szobabiciklije, használja azt néhány percig. Ne nassoljon tévénézés közben, az ugyanis elhízáshoz és magas vérnyomáshoz vezethet, amik pedig szintén rizikófaktorai a vérrögképződésnek” – figyelmeztet dr. Setor Kunutsor, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője. „Arra, aki a munkájából adódóan ül órákat a monitor előtt, ugyanezek vonatkoznak. Álljon fel időnként, és mozogjon!”

A metaanalízisről

A metaanalízis során a tévénézés és a mélyvénás trombózis – amikor a vérrög (thrombus) keletkezési helyén, valamely mély vénában (általában a lábban) zárja el a szabad vérkeringést –, valamint a tüdőembólia – amikor a tüdőbe sodródott vérrög (embólus) zár el egy tüdőartériát – közötti összefüggést vizsgálták. Ehhez a kutatók összesen 131 421 olyan 40 éves vagy annál idősebb fő adatait tartalmazó három tanulmányt értékeltek ki, akik korábban nem estek át trombózison. A résztvevőket több éven át követték nyomon, 20 éven belül 964-en kaptak vénás trombózist. Köztük lényegesen több az olyan személy, aki rendszeresen és hosszasan nézett tévét.

(webbeteg)