Írónők diadala a frankfurti könyvvásáron

ÖSSZEFOGLALÓ

Frankfurt. A korábbi évekhez képest valamivel kevesebb, összesen 276 ezer látogatót vonzott a vasárnap zárult frankfurti könyvvásár, a világ legnagyobb könyves seregszemléje, melynek díszvendég idén Brazília volt. Magyarországot Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István képviselte, mindhárom szerzőnek nemrég jelent meg új német nyelvű kötete. Szlovákiából a gyerekkönyveket író Gabriela Futová, valamint a legrangosabb hazai irodalmi díj, az Anasoft litera kapcsán ismertté vált Marek Vadas és Pavel Taussig képviselte.

A vásár magyar vonatkozású eseménye volt, hogy Terezia Mora magyar származású író, Esterházy Péter köteteinek német fordítója kapta a Német Könyvdíjat. A Sopronban született, Berlinben élő szerző a Das Ungeheuer (A szörny) című regényével érdemelte ki a német nyelvterület egyik legrangosabb irodalmi elismerését. A zsűri indoklása szerint a részben Magyarországon játszódó mű megrázó és stilisztikailag virtuóz úti regény a jelenkori Kelet-Európáról. A 700 oldalas munkában a szerző Darius Kopp történetét folytatja, aki a magyarul Az egyetlen ember a kontinensen címmel 2011-ben megjelent könyvének volt a főhőse. A szerző 1990-ben költözött Berlinbe, ahol a Humboldt Egyetemen hungarológiát és színháztudományt, a Filmművészeti Főiskolán forgatókönyvírást tanult. Első (német nyelvű) regénye 1999-ben jelent meg, díjnyertes kötete a negyedik regénye.

Az irodalmi Nobel-díj győztesének bejelentése előtti napokban az esélyesek között egyre sűrűbben emlegették a fehérorosz Szvetlana Alekszijevics nevét. A Nobelről lemaradt, Frankfurtban viszont megkapta a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját. Az ellenzéki írónő, aki a folyamatos zaklatások miatt néhány évvel ezelőtt kénytelen volt Oroszországba költözni, műveiben a hétköznapi emberek szemszögéből mutatja be hazáját. Sokat foglalkozott az 1980 és 1989 között Afganisztánt megjárt katonák sorsával is. A magyarul is megjelent Fiúk cinkkoporsóban című dokumentumregénye az elesett fiaikat gyászoló anyákkal folytatott megrázó beszélgetéseit tartalmazza, azt a kérdést vizsgálva, hogyan válhat az ember számára természetessé a gyilkolás. Mélyinterjúk alapján készült Szvetlana Alekszijevics másik magyarul megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című mű is, melyet a Vörös Hadseregben szolgáló katonanőkről írt. Csernobili imádság: a jövő krónikája című művét számos nyelvre lefordították. A német könyvszakma legfőbb szervezetének díját az indoklás szerint azzal érdemelte ki, hogy alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit. A 65 éves írónő a poszt-szovjet időkkel is sokat foglalkozik. A frankfurti díjátadón a következőket mondta: „Azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmus. De kiderült, hogy ez a betegség krónikus.” (MTI, j uk)