Idegen eredetű rövidítések, betűszók a magyarban és a szlovákban

Nemrégiben az Új Szó egy génmódosított növény szlovákiai termesztéséről ezzel a címmel adott hírt: Az első GMO-kukorica. A rövid írásból megtudhattuk, hogy „[A] DNA megváltoztatásával sikerült olyan fajtát kifejleszteni, amely már önmaga termeli azt a Bt-toxint, ami elpusztítja a növényen élősködő kukoricamoly lárváit.”

A cikkben három idegen eredetű rövidítés is szerepel: a GMO a genetically modified organiz(s)m (’genetikailag módosított, génkezelt szervezet’), a DNA a deoxyribonucleic acid (’dezoxiribonukleinsav’), a Bt pedig a Bacillus thuringiensis (egy rovarpatogén baktérium neve) rövidítése. Ezekből kettő angol, egy pedig latin szakkifejezés rövidítése. Az utóbbit mind a magyarban, mind a szlovákban csak így, azaz Bt formában rövidítjük, az angol rövidítésekkel azonban más a helyzet. Először is megállapítható, hogy a GMO rövidítés mellett mind a szlovákban, mind a magyarban használatos a GM (azaz genetically modified, geneticky modifikované, genetikailag módosított) rövidítés is, pl. GM kukurica, GM-kukorica, gm-növény. A magyar szövegekből adatolt kétféle írásmód azzal függ össze, milyen szónak minősítjük a [gm] betűkapcsolatot. A GM írásmód esetén feltételezzük, hogy ez az angol genetically modified rövidítése, ezért – a szokásnak megfelelően – megtartjuk a rövidítés eredeti nagybetűs írásmódját. A kisbetűs írás viszont azon a helyesírási szabályon alapul, hogy a magyar közszói rövidítések és betűszók kisbetűsek (pl. tszf. ’tengerszint feletti’, áfa ’általános forgalmi adó’), ezért a genetikailag módosított szókapcsolat rövidítésének „szabályos írásmódja” a gm. Bár a szlovákban is használatos a DNK (deoxyribonukleová kyselina) rövidítés, ennek ellenére szinte általános a DNA használata – szemben a magyarral, ahol a sav szó rövidítését tartalmazó DNS terjedt el (bár „angolos” helyesírással).

Az említett rövidítések jól példázzák, milyen „sorsa” lehet az idegen eredetű rövidítéseknek az egyik vagy másik nyelvben. A tömegtájékoztató eszközök nyelvhasználatát figyelve azt állapíthatjuk meg, hogy mostanában nagyon sok a köznyelvinek, azaz általános használatúnak minősíthető idegen (tehát magyarra vagy szlovákra le nem fordított) rövidítés. Ez nyilván az elektronikai ipar és a számítástechnika fejlődésével áll összefüggésben, ugyanis az újabban elterjedt idegen (angol) eredetű rövidítések jelentős része erről a területről származik, ilyenek pl. a mindenki által ismert SMS (short message service, ’rövidüzenet-szolgáltatás’), DVD (digital video disc ’digitális videolemez’), LCD monitor (liquid crystal display ’folyadékkristályos kijelző’), ECDL (European Computer Driving Licence ’európai számítógép-használói jogosítvány’). Ezeket mind a magyarban, mind a szlovákban az itt feltüntetett formában használjuk.

Az idegen rövidítések másik nagy csoportja az orvostudománnyal kapcsolatos, ilyenek például a régóta ismert magyar tbc (tuberkolózis), szlovák TBC, tbc (tuberkolóza) mellett a magyarul és szlovákul is egyformán írt HIV (human immunodeficiency virus ’emberi immunhiányos vírus’) és az általa kiváltott betegség, az AIDS (acquired immunodeficiency syndrome ’szerzett immunhiányos tünetegyüttes’). Ez utóbbi esetében a magyar és a szlovák között a kiejtésben van különbség: magyarul [éc], szlovákul [ajds] formában ejtjük.

Végezetül meg kell említeni, hogy sokszor nem ismerjük a rövidítés feloldását, vagyis az egyes szavak jelentését, ezért a kifejezés egyik tagját (rendszerint a fölérendelt tagot) saját nyelven is megismételjük, például: HIV vírus, vírus HIV; ECDL jogosítvány, certifikát ECDL.