Holnap megnyílik az Átrium Európa

Ipolyság. Holnap, a II. Ipoly-nap részeként, 17.10-es kezdettel a Menora Saag Centrum Artis épületét körülvevő udvart Átrium Európa néven avatják fel. A város öt új műalkotással gazdagodik. A zsinagógával szemben Bartusz György Ipolysági Polgár című bronzszobrát helyezik el. A külső és belső udvar közti átjárót Fero Guldan rácsszerű szentképfala díszíti, melynek tetejére Jozef Barta két fa oszlopszentje került. A belső udvarban Fero Guldan műalkotásait lehet majd megtalálni. Az udvar közepén áll a Nyitott sírból kinövő Élet fája című beton- és acélszobor. Az udvart körbevevő kőkerítés szürke alapba festett fehér boltíveiben tizenhét, alumíniumlap és poliuretén festék kombinációjával készült képet helyeztek el. A festmények Európa és a világ szellemi és társadalmi történéseinek Guldan által legfontosabbnak ítélt „stációit” mutatják be, a genezistől napjaink rendre vágyó káoszáig. Az udvarban található, egyelőre kihasználatlan melléképület hátához egy fából készült színházi dobogót csatoltak – Fero Guldan az építmény tetején timpanont helyezett el, galamb- és olajágmotívummal.

A műtárgyegyüttes ösztönzője és a művészkert szellemi atyja – aki ráadásul mecénása is az ügynek –, Hunčík Péter elmondta, szülői háza a zsinagóga mellett áll, így gyerekkorától izgatja ez az épület. „Rengeteget köszönhetek Ipolyságnak, egész életemet meghatározta ez a város, a családi légkör, a tanáraim szellemisége, a hamisítatlan s akkoriban még termékeny kisvárosi hangulat. Mikor eladtam a Nova tv-s részvényeimet, első gondolatom az volt, hogy tennem kell valamit a városért. Először hat hónap alatt az akkori romhalmazból újjáépítettük a zsinagógát. Ezután úgy gondoltam az udvarnak kell sorra kerülnie. Az épülethez és a két részből álló zsinagógakerthez az eszmét az életünket uraló hármas egység adta. A kitűnő Bartusz Gyurka szobra önmagunkat jelképezi, belső énünket, melyről tudnunk kell, minél alaposabban meg kell ismernünk. A zsinagóga az átjárást jelzi az intim világ és a nagyvilág között, ez a helyi kulturális közeg. Jövőre a volt észak-magyarországi területekhez kötődő jelentős magyar egyéniségek arcképcsarnokát szeretnénk megnyitni az emeleten, mint állandó kiállítást. Ez a lokális tudatformálás. A hátsó udvarban az európai kulturális rétegeket jelképező műtárgyak kaptak helyet. Ez a nagyvilág, miben az ember él, és miből táplálkozik, s amivel harmóniában kell lenni. Ezt a feladatot Fero Guldan barátom pontosan megértette, és nagyon érzékenyen jött rá a megformálás módjára. Fontosnak tartom, hogy a képzőművészek nemzetiségén keresztül a szlovák és a magyar kultúra is jelen van, s ezt a harmonikus viszonyt egészíti ki a hely szelleméből áradó zsidó hagyomány.” Hunčík Péter minden alkalmat megragad, hogy felrázza a várost. „Ipolyság a 15. századtól határváros, mind etnikailag, mind politikailag, kitéve a változó idők kényének-kedvének, s a szocialista idők is gyengítették öntudatát. De a ságiak nem élhetnek örökké paralizálva, magukba roskadva. Az Ipolysági Polgár szobra mögött lesz felavatva az Ipolysági Emlékfal, melyre minden évben Ság egy-egy igen jelentős szülöttjének emléktáblája kerül. A kutatások alapján biztos vagyok benne, hogy tíz év alatt tele lesz a fal. Ennek a városnak tényleg nincs miért szégyenkeznie!”