<p>A német Florian David Fitz sokoldalú filmes. A Csajok a csúcson 2. című tini-komédiában színészként mutatkozott be, de játszott a Bazi nagy török lagziban is. Hazájában énekesként is ismert. Legutóbb pedig rendezőként debütált. Bemutatkozó filmje, A legkúlabb nap szórakoztató és elgondolkoztató, hibáival együtt is tetszetős munka.</p>
Hogy ne felejtsünk el élni!
A témájáról nem lehet azt állítani, hogy hú, de eredeti. A legkúlabb nap két különc, fura fiatalemberről szól, Andiről (Matthias Schweighöfer) és Bennóról (Florian David Fitz). Mindkettőjüknél halálos betegséget diagnosztizálnak. A gyógykezelésen, kórházban ismerik meg egymást, s bár karakterük teljesen ellentétes, életre-halálra szóló barátságot kötnek, ami az ő esetükben majdhogynem abszurd. Ez a látszatra képtelen helyzet alapozza meg és táplálja a film keserédes hangulatát. Halálosan komoly témáról keserű humorral, nemtörődöm kacagással próbál szólni a német alkotók mozija, s e szándékuk többé-kevésbé elfogadható nívón meg is valósul.
A legkúlabb nap könnyed roadmovie. Benno – aki mielőtt kórházba került volna, zsebesként a metró utasait fosztogatta – rábeszéli Andit, hogy szökjenek meg a hospice-ből. Andi hallani sem akar a badar ötletről. Komoly fiatalember; betegágyán bedrótozva derékba tört zongoristakarrierjét és elveszett népszerűségét siratja, miközben blogjában őszintén ír a betegségéről. Benno végül mégis ráveszi, hogy tegyenek valamit magukért. Valamit, amivel javíthatnak a kedélyállapotukon. Kereket oldanak és nekivágnak a világnak. Dél-Afrikában keresik a lehetőséget, hogy megéljék életük legkúlabb napját. A terv szerint életük legszebb napjának végén főbelövéssel végeznek magukkal.
Florian David Fitz Németországban roppant népszerű. Nemkülönben Matthias Schweighöfer. Egy ideje filmes berkekben keresték azt a projektet, amelyben összehozhatnák a két sztárt. A legkúlabb nap remek lehetőség lett erre. Nem véletlen, hogy a filmnek hazájában nagy közönségsikere van. Az sem csökkenti a népszerűségét, hogy nem eredeti a téma. A Til Schweiger főszereplésével 1997-ben forgatott A mennyország kapujában című német–belga produkció alapsztorija szinte hajszálra ugyanez. Két gyógyíthatatlan rákbeteg, egy vagány meg egy balfék találkozik a kórházi szobában abban is. Ők is meglógnak a betegágyról, hogy eljussanak a tengerhez, közben pedig szép napokat éljenek meg. Ugyanaz még a műfaj is – roadmovie. Ám míg A mennyország kapujában az ígéretes kezdet után kifullad és őrült, fejetlen akciók sorának láncolatává válik, A legkúlabb nap felkavaró, elgondolkodtató komoly élethelyzetekkel üzeni, hogy ne felejtsünk el élni, amíg…
Amellett, hogy súlyos vívódásokkal, fájdalmakkal és jellemhibákkal foglalkozik az új német produkció, több olcsó poén is van benne, amelyektől az igényesebb néző szívja a fogát. Jelenlétüket azonban (jó szándékkal) indokolni lehet azzal, hogy Benno sokszor idegesítő hebehurgyaságát hitelesítik. Sokkal tartalmasabb humor társul viszont a férfinak azokhoz a kacagtató megnyilvánulásaihoz, amelyek narkolepsziájából fakadnak. Ebből a betegségéből építik fel a film végső, felejthetetlen csattanóját is. Remek, eredeti a végső képsor. Olyan ütős (intelligens és finoman érzékeny) a záró motívum, hogy a gyengébbre sikerült vicces helyzeteket is feledteti. Egyben arra ösztönöz, hogy visszamenőleg átértékeljük Bennót, és meglássuk benne azt az emberi jót, ami ott feszül, mélyen belül. És ami nem hagyja szárazon a szemeket.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"245426","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.