Hazai kiadóink a 79. Ünnepi Könyvhéten I.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által rendezett Ünnepi Könyvhét a Vörösmarty téren lévő Oroszlános kútnál veszi kezdetét Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő ünnepi szavaival.

Kiadóink is bemutatják az erre az alkalomra megjelentetett köteteiket. Összeállításunkban ezeket a könyveket ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Kalligram Kiadó

A Kalligram Könyvkiadó műhe?lyében az év elejétől már számos új kötet született, most természetesen azokra hívjuk fel olvasóink figyelmét, amelyek a Könyvhét katalógusában is helyet kaptak. A Kalligram szinte valamennyi irodalmi műfajban olvasnivalót kínál a közönségnek.

Mizser Attila: Köz

A hazai fiatal írónemzedékhez tartozó Mizser Attila legújabb verseskötete a klasszikus szonettforma újszerű poétikai lehetőségeit vonultatja fel. Mindeközben a versciklusokban, a meglepő nyelvjátékok között egy mélyebb, érettebb líranyelv bontakozik ki az élet határhelyzeteiről, időnként morális és személyes kérdésfelvetések formájában. Izgalmas, változatos, figyelemreméltó alkotás.

Kibédi Varga Áron: Történések

A jelenleg Németországban élő Kibédi Varga Áron a nyugati magyar irodalom jeles képviselője: „... kiemelkedően művelt és érzékeny és figyelmes, egy európai ma?gyar (úr) az Amszterdam–PárizsMagyarország-háromszögben. Ő is példa arra, hogy milyen nehézkesen vagy tompán vesszük észre a messzebb fekvő érté?keinket” – írja róla Esterházy Péter. Harmadik, a Kalligramnál megjelenő verseskötete egyszerre jelent folytatást és változást az életműben, minden verssor már magában is egy kérdés, miközben nyugtalanító kérdések sorozata az emberi létkérdések harmonikus szimfóniájává lesz.

Csányi Vilmos: Kannibálok. Történetek a sötét oldalról

A nemzetközileg ismert tudós etológus és hazai sikerszerző ezúttal szépírói munkájával jelentkezik. De a Kannibálok című kötet elbeszéléseiben sem tagadja meg a szerző önmagát, ugyanazzal az elemző figyelemmel és hűvös eleganciával jeleníti meg az emberi természet állati mivoltát, mint egyéb műveiben. Fekete humora, szatirikus látásmódja és éleslátása megkülönböztetett figyelmet érdemel a kortárs prózairodalmunk?ban is.

Földényi F. László: Az ész álma. 33 esszé (2000–2007)

Az Európa-szerte elismert esszéíró, Földényi F. László legújabb kötetében a korszellemmel foglalkozik. A korszellem, mint kultúripar azt is integrálja, ami támadja őt. Sőt: mintha éppen azt részesítené előnyben, ami nem engedelmeskedik neki. Ahogyan manapság leginkább azok a művek számíthatnak arra, hogy bekerülnek a világ nagy múzeumaiba, amelyek nyíltan támadják a múzeum eszméjét, a korszellem is azt keresi, ami ellentétes vele. A kötet írásai jórészt megjelentek már németül, angolul, spanyolul és hollandul is.

Tőzsér Árpád: Szent Antal disznaja. Naplók naplója

A Kossuth-díjas költő ezúttal a próza műfajába tesz egy váratlan látogatást. Irodalmi naplója az 1992–97 közötti időszak feljegyzéseinek – a költő, műfordító, szer?kesztő, egyetemi oktató életének – történetbe foglalása, meglepő őszinteséggel és a már jól ismert iróniával.

Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló. Körülírások

Borbély Szilárd új prózakötete tematikusan is kapcsolódik korábbi alkotása, a Halotti pompa lírai requiemjéhez. A könyv centrumában itt is a 2000. év karácsonyán történt brutális kettős gyilkosság és a szülők elvesztésének fájdalma áll, azonban a próza nyelvén és eszközeivel: a szerző dokumentumok, rendőrségi jegyzőkönyvek és személyes emlékek megidézésével próbálja megérteni az anya meggyilkolásának tragédiáját, illetve a bűntény lezáratlanságát, azaz a bűnösök szabadon engedését.

Szegedy-Maszák Mihály: Megértés, fordítás, kánon

A magyar irodalomtudomány nemzetközileg elismert tudósa tekintélyes, imponáló tudással és széleskörű kitekintéssel vizsgálja a nemzeti irodalom és művelődés esélyeit az új évezred kihívásai felől. Mindenekelőtt a világirodalmi kánonok távlatából elemzi a nemzeti kultúra és irodalom párbeszédképességét. Rendkívül alaposan vizsgálja felül fordításkultúránk hiányait és erényeit, irodalomértésünk előfeltevéseit és korlátait. Könyve a mai egyetemi és középiskolai oktatásban nélkülözhetetlen!

Csodás mesék nagyobbaknak

A gyönyörűen illusztrált válogatás 37 bájos történetet tartalmaz a magyar népmese-irodalomból, valamint a magyar irodalom klasszikusaitól, mint például Móra Ferenc, Gárdonyi Géza vagy József Attila. A gyerekek a magyar népmesék jól ismert, furfangos hőseivel találkozhatnak, vagy éppen felfedezhetik Tündérország csodáit. A könyv meséit K. Fasching Anikó válogatta, az illusztrációkat Meláth Szilvia készítette.

Pier Paolo Pasolini: Tisztátalan cselekedetek, Amado mio

Ami Pasolini életében s alkotásaiban egykor botrány volt és sokkolta a korabeli közízlést, mára a világ szerves részévé vált. Kritikus, prófétai meglátásai a fogyasztói társadalomról ma is aktuálisak, műveit mélységes empátia, harcos igazságérzet, dühödt-makacs életszeretet hatja át. A Kalligram Kiadó új, 10 kötetes életműsorozata arra vállalkozik, hogy bemutassa a sokoldalú életművet, regényeit, verseit, drámáit, filmforgatókönyveit, közéleti, kritikai írásait. E kötetben olvasható két posztumusz regényét – amely megbotránkoztatta az olasz közvéleményt – magyarul először veheti kézbe az olvasó.

Szlovákiai Magyar Írók Társasága

A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának nem fő profilja a könyvkiadás, az ő nevükhöz fűződik azonban jó pár éve annak az antológiának a kiadása, amely az előző esztendő hazai irodalmi termésének javát nyújtja át az olvasóknak. Hodossy Gyula, a társaság elnöke nyilatkozik lapunknak:

Szlovákiai magyar szép irodalom 2008

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága a Szlovákiai magyar szép irodalom 2008 című válogatást mutatja be a Könyvhéten. Nagyon jó ez az összeállítás, amelyet Csanda Gábor készített. Egyébként első ízben történt, hogy a válogatást és a szerkesztést is egy ember végezte, és úgy gondolom, talán ennek is köszönhető, hogy az eddigi antológiáink közül ez lett a legjobb. Számomra ez egyrészt azt is bizonyítja, hogy eddig sem a művekkel lehetett probléma, hanem inkább a válogatással. Valóban figyelemre méltó anyagok kerültek a kötetbe, Csanda Gábor nagyon alapos, kiváló munkát végzett, minden dicséret és érdem az övé. Az előző esztendőkben voltak olyan gondok, hogy a válogatásból kimaradtak színvonalas írások, mert utólag „derült fény” rájuk. A Szlovákiai magyar szép irodalom 2008, büszkén kijelenthetem, egy jó könyv, amely bátran vetekedhet a hasonló jellegű, Magyarországon megjelenő antológiákkal. (kk, m)

MEDIAN kiadó

A pozsonyi MEDIAN kiadó hivatalos ünnepi könyvheti listára fölvett kiadványairól Haraszti Mária, a kiadó igazgatója nyilatkozik:

Kiadónk szerzői, Pénzes Tímea (Drámák) és Tyborg (Halálkomolytalan történetek) Maglódon dedikálnak holnap 17 órától a Művelődési Házban, szombaton 11 órától pedig Budapesten a Museum Cukrászdában (Múzeum krt. 10.).

Maglódot azért választottuk, mert kultúrtörténetileg érdekes község. Illik tudni róla, hogy itt ismerkedett össze 1816-ban Hrúz Mária és a rác Petrovics István. A kis tót cselédlány és az akkor még székálló legény, későbbi mészárosmester – Petőfi későbbi szülei... Maglódon lakott ugyanis Hrúz Mária nagybátyja, aki evangélikus tanítóként működött. Más is köti ide nagy költőnket. Itt született 1820-ban Szeberényi Lajos, aki Selmecen volt iskolatársa Petőfinek, ő maga is poéta, méghozzá ugyancsak revolúciós termé?szetű.

Maglódot 1352-ben említi először oklevél. A jelenleg majd kilencezer lelkes falu szerves része az ősi magyar településhálózatnak. Birtokosai gyakran változtak. Kezdetben a Kátaiak és a Bodonyiak, később a Maglódiak, majd pedig a Hatvaniak uralták. Lakossága nem pusztult ki a török hódoltság idején, illetve nem menekült el. Sajátos módon éppen a török elleni felszabadító háborúk tették lakatlanná. Azután benépesítették, de a Rákóczi-szabadságharc idején ismét pusztává vált. Grassalkovich Antal és Ráday Pál a Rákóczi-szabadságharcot követő időkben felvidéki, evangélikus szlovákokat telepítenek ide, akik közül sokan még ma is őrzik identitásukat. Hát ezen a helyen mutatjuk be a három kötetet, amelyek mindegyikében – más-más formában ugyan – szerepel az iden?titás és a nemzetek egymás mellett élésének problematikája.

Pénzes Tímea: Drámák

Az érsekújvári születésű, jelenleg Budapesten élő Pénzes Tímea hatodik szépirodalmi kötete Drámák címen jelenik meg. Három különböző tematikájú művön keresztül kalauzolja az olvasót. Az Álmos vezér arra fókuszál, hogy az öregedő Álmosnak miért kellett feláldoznia magát a népéért. A Sorsok egy Casanova története: az emberi kapcsolatok labirintusaiban a bűn és a bűnhődés témakörét kutatja. A Világvégén egy távolban fehérlő hegyről szól, ahol a csodaváró falulakók közül senki sem járt. Egy napon megérkezik három idegen, akik meg akarják fejteni a később sorsukat megpecsételő titkot. Pénzes Tímea a tőle megszokott érzékletes, szemléletes és bizalmas stílusban mutatja be a főhősök végzetes sorsát.

Tyborg:

Halálkomolytalan történetek

Tyborg – nyilván világos, hogy ez írói álnév – 50 évesen született Pozsonyban, 2004 januárjában, azóta publikál kisebb-nagyobb rendszerességgel. Halálkomolytalan történetei novellásított film- és felforgatókönyvek félhosszú változatainak a jegyeit viselik. Jelenetek és groteszk jellegű gondolatmenetek pergően váltják egymást a szövegekben a meglepő kifejletek irányába haladva. A témák egyrészt beleásnak a személyes intimitás mélyszféráiba, másrészt a szlovákiai, nem csak nemzetiségi, kisebbségi problématárból merítenek. Szokatlanok, merészek – jellemzőjük a humor, a szatirikus látásmód. Matrka Simon groteszk jegyeket ugyancsak jócskán magukon viselő színes illusztrációi díszítik a kötetet.

Százdi Sztakó Zsolt:

Elbeszélések könyve

Százdi Sztakó Zsolt autodidakta szerző, új, második műve, az Elbeszélések könyve lazán egymáshoz kapcsolódó novellák szövete. Álom és képzelet váltakozik a történetekben arról, hogyan lehet a nagyváros közepén kivonulni a társadalomból, vagy isteni küldetést teljesíteni. A műnek komoly filozófiai és lélektani vonulata is van. Ennek a kötetnek a bemutatójára június 21-én Százdon kerítünk sort.

Lesz még egy hazai nagy bemutatónk: a Jóka melletti Pali-rancson június 29-én 17 órától egy nagy happening, juniális keretében, ahol egy rajzfilmvetítésen, egy humorral tűzdelt sokszereplős olvasópróbán kívül az Alászolgálya együttes koncertjét is láthatják a vendégek.

Plectrum Kiadó

Amint azt a kiadó vezetőjétől, Ardamica Zorántól megtudtuk, ebben az évben a Plectrum anyagi okok miatt sajnos még nem jelentetett meg új kötetet, a Könyvhétre sem lesz katalógusi termékük, csupán 2007-es kiadványaikkal vesznek részt a rendezvényen. A Patrióta Könyvek sorozatukban megjelent Szekrényessy Attila: Egy felvidéki kastély hétköznapjai című monográfiát, a Losonc című három?nyelvű (magyar, szlovák, angol) várostörténetet, valamint Parti Zoltán: Fülek című breviáriumát kínálják a vásárlóknak. A gyerekeknek készült Z. Németh István: Hemperkőc című verseskötete, a Bilingvis könyvek sorozatban látott napvilágot Oľga Feldeková: Mókus / Veverica, valamint Pavel Vilikovský: Emlékek ura / Pán spomienok című könyve. (h, m)

Nap Kiadó

A dunaszerdahelyi Nap Kiadó könyvheti kiadványait Barak László igazgató ajánlja az olvasók figyelmébe:

Kiadónknak két olyan sorozata van, amelyre nagyon büszke vagyok, az egyik Bödők Zsigmond tudománytörténeti sorozata, a Magyar Tálentum, a másik pedig a Kaleidoszkóp Könyvek, amelyben szépírók kisesszéket, kritikákat közölnek, eddig hét kötet jelent meg. Az ünnepi katalógusban két kötettel szerepel a Nap Kiadó.

Bohár András:

Poétikák és világlátások

Nagyon komoly „skalpnak” tartom, hogy a Kaleidoszkóp Könyvek sorozatban kiadhattuk Bohár András esztéta, avantgárd irodalommal foglalkozó kritikus Poétikák és világlátások című könyvét. Ennek a kötetnek sajnos van egy szomorú vonatkozása is. Bohár András, miután mintegy másfél évvel ezelőtt leadta nekünk a kéziratát, sajnos meghalt. A Poétikák és világlátások tehát egy posztumusz kötet, amely rendkívül jó, figyelemre méltó írásokat tartalmaz.

Halmai Tamás: Közelítések és távlatok

Szintén a Kaleidoszkóp Könyvek sorozatunkban jelent meg Halmai Tamás irodalomkritikus, költő kötete, aki Közelítések és távlatok címmel gyűjtött össze kritikai, metafizikai szövegeiből egy válogatást. A könyvterjesztőnk részéről hálistennek elég nagy érdeklődés mutatkozott e két kötetünk iránt. Ez azt jelenti számomra, hogy a feltételezésekkel ellentétben a magasirodalomnak és az irodalomtudományoknak van vevőköre, és van iránta érdeklődés.

Pomogáts Béla:

Cselényi László

Műhely elnevezésű monográfiasorozatunknak 2007 év végén jelent meg a legfrissebb, hatodik kötete, Pomogáts Béla Cselényi-monográfiája, de csupán most került piacra, így ezt a kötetünket is bemutatjuk a könyvhéten, ahol Cselényi László dedikálni is fog.

Lilium Aurum

A Lilium Aurum Kiadónak három kötete szerepel az ünnepi katalógusban, „ráadást” azonban ők is visznek magukkal. Hodossy Gyula, a kiadó igazgatója ismerteti kínálatukat:

Cselényi László:

Kimeríthetetlen tenger

Cselényi László hetvenedik születésnapjára jelentettük meg a Kimeríthetetlen tenger. Irodalmi barangolás az ókortól a napjainkig című kötetet. Ez a kiadványunk nem szerepel a katalógusban, de természetesen ezt is bemutatjuk a könyvünnepen.

Lacza Tihamér:Tankönyvek hősei I.

A tudománytörténet hazai, elhivatott népszerűsítője, Lacza Tihamér legújabb kötetének főszereplői, amint a cím is jelzi, azok az írók, költők, tudósok – az ókortól napjainkig –, akikről a tankönyveikben olvashatnak a diákok. De míg a tankönyvekben csupán néhány sor jelenik meg róluk, illetve inkább felfedezéseikről, munkáikról esik szó, Lacza Tihamér könyve arra világít rá, kik is voltak ezek az emberek. Egy nagyon izgalmas, olvasmányos életrajzgyűjtemény tehát a kötet.

Idegen (látvány)világok

A Parazita Könyvek sorozatunk harmadik darabjaként, H. Nagy Péter összeállításában jelent meg az Idegen (látványvilágok) című kötetünk, amely science fiction és cyberpunk filmekről szóló tanulmányokat ad közre magyar szerzők, többek között F. Molnár Szilvia, Kiss Gábor, Kiss Miklós, Czifra Réka tollából.

Az együttgondolkodás iskolája

Ebben az évben 25 éves az Iródia-mozgalom, a jubileum alkalmából jelentettük meg ezt a könyvet, amelyben iródiás szerzők korabeli és friss írásai is helyet kaptak. A kötethez Elek Tibor irodalomkritikus, a Bárka főszerkesztője írt előszót. Ő annak idején nagyon sokat járt az Iródiára, rendszeres látogatója volt, és mint kicsit kívülállót kértem föl, hogy írjon előszót a kötethez. A kötet végén egy hosszabb interjú olvasható Hodossy Gyulával, amelyet Csanda Gábor készített, s amely az Iródia körüli történéseket, illetve az Iródia előzményeit járja körül.

Madách-Posonium Kiadó

A Madách-Posonium idén hat könyvvel szerepel a rendezvény hivatalos katalógusában, a köteteket Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, a kiadó munkatársa mutatja be lapunkban:

Bárczi Zsófia: Szellemidézés

Bárczi Zsófia Szellemidézés című kötete tanulmányokat tartalmaz Mécs Lászlóról. Legszívesebben azt mondanám, hogy ez egy Mécs-monográfia, olyan, amilyen eddig még nem jelent meg a költőről, bár maga a szerző az alcímben így jelöli meg: Tanulmányok Mécs Lászlóról. Azt hiszem, Mécs Lászlót nem kell bemutatni, a két háború közötti szlovákiai magyar, vagy ahogy akkor mondták, szlovenszkói magyar irodalom talán legismertebb képviselője, viszont ahhoz mérten, hogy mennyire ismert, meglehetősen problematikus személyiség. Azt hiszem, eléggé ismert az a József Attila-tanulmány, amely megsemmisítő bírálatát adja Mécs költészetének. Tanulmányában József Attila azt mondja a költőről, hogy őt a kispolgárok írják, a kispolgárok szócsöve, Mécs László tulajdonképpen nincs is. A valóság egy kicsit azért bonyolultabb, hiszen később Paul Valéry – aki nem kisebb jelen?tő?ségű lírikus a világirodalomban, mint József Attila – ír előszót a Mécs László-féle fran?cia válogatáshoz, és ez vezeti be a Kanadában megjelenő angol válogatást is. Előszavában Valéry azt állítja, hogy Mécs istenáldotta költői tehetség, s valami olyasmi fogalmazódik meg a verseiben, amit egyébként csak imában tudunk megfogalmazni, vagyis a Mécs-versek metafizikai kiterjedéseit emeli ki. Ezt a meglehetősen ellentmondásos költői személyiséget próbálja az esztétikai objektivitás mérlegére tenni a fiatal nyitrai irodalomtörténész, Bárczi Zsófia. Nagy tárgyismerettel és kötetben még meg nem jelent Mécs László-verseket, tehát a hagyatékot is feldolgozva megítélésem szerint sikerül is neki a két háború közötti és a háború utáni néhány évtized Mécs Lászlójának objektív „meg?mérése”.

Csáky Pál: Harmatos reggelek álmai

Csáky Pál regényének már az alcíme – Dokumentumregény: Egy tanító 1968-ban és utána – is jelzi, hogy a 68-as csehszlovák forradalmi eseményekről és az utána következő megtorlásokról szól. A húsz évnyi csehszlovák sötétség-korszakról, amelyet hivatalosan husáki normalizációnak vagy konszolidációnak szoktunk nevezni. A főhős egy naivságig tiszta lelkű tanító, aki szívvel-lélekkel benne van 68 reformmozgalmaiban, és csak fokozatosan, a bekövetkező megtorlások nyomán és meghurcoltatása során jön rá, hogy a 68-as eseményekben is voltak bizonyos ellentmondások. Több helyen elmondtam, leírtam már, hogy a főhős, ez a bizonyos dél-szlovákiai tanító mint afféle koestleri Rubasov valóban végigszenvedi ezeknek az ellenforradalmárokat kreáló koncepciós pereknek minden terrorját, erőszaktételét. Úgy vélem, sokan fel fogják ismerni, kiről van szó tulajdonképpen, mert élő személy volt a modell. A regény nem nevezi néven, de Csemadok-berkekben és főleg a szlovákiai magyar politikusok körében ismert személyiségről van szó.

Papp Imre: Papírvessző

Akinek füle van a szójátékokra, az észreveszi, hogy már maga a verseskötet címe is szójáték, mert majdnem anagrammásan tartalmazza a cím a szerző nevét. Ez a szójáték-központúság a jellemző a Papp Imre-versekre, bár nem annyira, mint általában a posztmodern versekre. De többet, jellemzőbbet mondunk a versekről akkor, ha azt mondjuk, hogy központi motorjuk elsősorban a grammatikának, a nyelvtannak valamiféle dekonstrukciója. Ha Papp Imre verseit olvassuk, úgy érezzük, egy rontott nyelvről van szó, ám valamiképpen szándékosan rontott nyelvről, tehát funkcionálisan rontott versről. Olyan grammatikai roncsolt szerkezetek működnek bennük, amelyek a működésüknél fogva mégiscsak jelentést, költői és esztétikai jelentést hordoznak.

Koncsol László: Csallóközi merülések

Koncsol László könyve a Csallóköz régióról szóló tanulmányainak második kötete. Az első tavaly jelent meg. Koncsol László 2006-ban volt hetvenéves, így az első kötettel a jubiláló jeles irodalmárt köszöntötte a kiadó. A most megjelent második kötet befejezése a válogatásnak. Koncsol László az utóbbi, hozzávetőlegesen 20 évben inkább helytörténész volt, miután a – Csáky Pál regénye kapcsán már említett – husáki konszolidáció következtében Dióspatonyba került. Meglehetősen bátor helytállásáért a szerzőt az irodalompolitika annak a rendje-módja szerint kiüldözte az irodalomból. Dióspatonyban helytörténész lett belőle. A Csallóközi merülések tanulmányaiban elsősorban és konkrétan Dióspatonyról, de Dióspatonyon keresztül az egész Csallóközről van szó – a Csallóköz múltjáról, jelenéről a helytörténész, szociográfus, szociológus és etnográfus szemével nézve.

Gágyor József: Mátyusföldi

rózsák és bogáncsok

Gágyor József Mátyusföldi rózsák és bogáncsok című kötetéről legszívesebben azt mondanám, hogy a mátyusföldi nagyközség, Tallós visekedési enciklopédiája. Gyakorlatilag Tallós szóláskultúráját öleli fel, szólásait, átkozódásait és egyéb állandósult szókapcsolatait. Ám ezek a szólások, állandósult szókapcsolatok olyan mértékben tartalmazzák a falu múltját, történelmét, viselkedéskultúráját, beszédkultúráját, hogy azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt mondom, egy faluenciklopédia. Ez már a második kötet, az első még 2007-ben jelent meg. Ha elmondanám a műről, hány szólást és szócikket tartalmaz, nyilvánvaló lenne, hogy nem egy vagy két kötet anyagáról van szó, hanem akár hat-hét kötet is összeállna belőle. Azért vagyunk kénytelenek feldarabolni a hatalmas anyagot, mert nem tudunk támogatást szerezni az egésznek a kiadására. Gágyor József munkája mennyiségét tekintve is nagy vállalkozás, és a kivitelezése is megérdemli a monumentális jelzőt.

Cselényi László: A Kezdet s az Egész

Cselényi László A Kezdet s az Egész című kötete válogatott verseket ad közre. Az idén 70 esztedős költőt köszöntjük ezzel a kötettel. Reméljük, ez a válogatás különbözik az elmúlt jó másfél évtized hasonló válogatásaitól, vagy inkább azt mondanám, változatoktól, hiszen Cselényi László a rendszerváltozás éve, tehát 1989 óta nem ír új verseket, hanem úgynevezett változatokat készít a korábbi verseire. Ilyen változata, variációja, variánsa az elmúlt 19 év alatt legalább tíz megjelent. Ezek, mint előszövegek vagy előtextek, bizonyos értelemben afféle hipertextet alkotnak, és e szövegváltozatoknak egy elképzelt összefoglalása ez a bizonyos most megjelent válogatás, A Kezdet s az Egész. A cím egyébként arra a herakleitoszi axiómára utal, mely szerint a kezdet több, mint az egésznek a fele.

AB-ART Kiadó

Az AB-ART könyvheti kiadványairól Balázs F. Attila igazgató tájékoztatta lapunkat:

A Farkasd című falumonográfiát, valamint a Mátyás király Kéménden című, Ipoly menti meséket tartalmazó gyermekkönyvet mutatjuk be, ez utóbbi Parák Imre gyűjtésének feldolgozása, Balázsy Géza színes illusztrációival. Megvalósult gyermekálom címmel jelentettük meg a Munkácsi Bernát udmurtföldi útjáról szóló kötetet. Munkácsi Bernát huszonöt éves fiatal tudós volt, mikor a 19. század végén kutatóútra indult az Urál mellé, az udmurtok földjére. A Megvalósult gyermekálom című kötet ennek a páratlan és azóta is egyedülálló gyűjtőútnak a dokumentumait közli: teljes terjedelmében Munkácsi Bernát útinaplóját s az utazással kapcsolatos levelezését Budenz Józseffel. A könyv a 19. század végi udmurt közösségben élő, s a mai olvasó számára jobbára ismeretlen szokások hiteles dokumentuma, s képet ad a korabeli vidéki Oroszország társadalmi és emberi viszonyairól is. A kötet kalandregényes izgalmakkal tárja elénk egy ismeretlen vidéket járó fiatalember megfigyeléseit, felfedezéseit. A könyvet az udmurt nyelv és kultúra egyik jelenkori kutatója, Kozmács István rendezte sajtó alá.

Méry Ratio kiadó

A somorjai Méry Ratio kiadó kínálatában szerepel Gróf Nádasdy Borbála: Zagolni zabad? című önéletrajzi kötete. A nagy múltú főnemesi család Franciaországban élő leszármazottja a II. világháború előtti világban, a front átvonulása során szerzett élményeit, valamint az 56-os forradalom utáni szökésének kalandos történetét írta meg. Ugyancsak a kiadó gondozásában jelent meg Pongrácz – Ragač – Stresnák – Tandlich – Federmayer: Pozsony vármegye nemes családjai című kötete. (me, ú)