Háromszáz éve halt meg Gyöngyösi István

Csetnek. Szombaton volt éppen 300 éve, hogy 1704-ben meghalt legnagyobb barokk kori költőnk, Gyöngyösi István. Sírjának helyét megfelelő bizonyítékok hiányában évtizedekig csak sejteni lehetett. Néhány hónapja azonban a csetneki temetőben sikerült kideríteni egy ott lévő barokk síremlékről, hogy legnagyobb valószínűséggel a költő nyugvóhelyét jelöli. Gyöngyösi István költő, ügyvéd és Gömör megye alispánja Csetneken élte le életének nagy részét. „Utolsó levelét innen keltezte. A Csetneken megtalált síremlék, amely stílusában is megfelel a kornak, legnagyobb valószínűséggel Gyöngyösi Istvánnak a sírja” – mondta Szászi Zoltán költő, aki a Szlovákiai Magyar ĺrók Társaságának a felkérésére kutatta a síremlékkel kapcsolatos adatokat. Az évforduló kapcsán a csetneki önkormányzat megemlékezést tartott a helyi temetőben. Beszédet mondott Jankovics József, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke: „Gyöngyösi emléket akart állítani az Andrássyaknak, Wesselényi Ferencnek és Széchy Máriának, de önmagának állított emléket. Olyan emléket, amely 300 év múltán is áll. A szelleme itt él közöttünk. Arra kérem a csetnekieket, hogy legyen ez a július végi nap mindig az emlékezés ideje Gyöngyösi Istvánra.” Csehy Zoltán a Szlovákiai Magyar ĺrók Társaságának nevében, valamint a pozsonyi magyar tanszék részéről helyezte el koszorúját. Csehy felhívta a figyelmet arra, hogy Gyöngyösi reneszánszát éljük: „Gyöngyösi munkái ma, a posztmodern irodalom korában közelebb állnak hozzánk, mintsem a romantika Gyöngyösi képe, amely a korrekció szellemében fogant.” Koszorút helyezett el továbbá Varga Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében és Katarína Zajacová polgármesterasszony Csetnek önkormányzata nevében. Ősszel az írószövetség a községháza falára egy márványtáblát készül elhelyezni, amelyet latin, magyar, szlovák és német szöveggel látnak el. A márványtáblát a Csetneken tartandó írószövetségi kongresszus alkalmából avatják fel.