Halászregény két hangra

A kor, az irodalomkritika, de még az irodalomtörténet is sok esetben méltán, leggyakrabban azonban méltatlanul feledkezik meg az alkotókról, vagy hallgatja el őket. Ebben mindenképpen a kedvezőtlen történelmi kor, a nem sok jóval kecsegtető politikai klíma és társadalmi berendezkedés is szerepet játszik. Az egyes kiadókon, jó érzékű szerkesztőkön múlik, hogy a feledés homályából a köztudatba kerüljenek „az elsüllyedt irodalom” termékei. Szerencsés választásnak bizonyult az, hogy a lévai születésű Lőwy(Rudnóy)Teréz kötetét épp Léván, a Reviczky Házban mutathatta be Újváry László, a Reviczky Társulás alapító tagja. Elöljáróban annyit, hogy az írónő a lexikonok szerint 1910, a levéltár és mások tanúsága szerint 1908 januárjának 20-án született Lőwy Lipót nagykereskedő és Hollósi Irén leányaként. A polgári iskolát Esztergomban látogatta. Zsidó származása miatt Auschwitzba került, teljesen elgyötörten, legyengülten tért haza árván a koncentrációs táborból. Összesen kilenc novellája és öt regénye jelent meg. Ezek közül a Kerek hold a felszabadulás évében látott először napvilágot. A cselekmény szálai egy ötvenkét éves özvegyasszony életének magányban átélt eseményei köré fonódnak. A regény helyszíne Párkány, főleg a közvetlenül mellette folyó Duna környéke. Ami meglepő: a szerző – nő létére – rendkívül sok horgászati szakkifejezéssel él. A regényben szereplő özvegységi sorba jutó asszony sok esetben a férfi szerepét is betölti (férfi horgászruhába bújik, ő vontatja fel a csónakot). Élete akkor változik meg, mikor a fiatal legény, az „aranykezű” Mátyás környékezi meg először a horgászfelszerelés miatt. Később nemcsak a horgászat, hanem a testi szerelem terén is társra lel benne a legény. A szerelmi kettőst egy fiatal, Milka nevű cselédlány megjelenése zavarja meg. Klasszikus szerelmi háromszöggel találja magát szemben az olvasó, csak itt még az is bonyolítja a helyzetet, hogy mindkét nő teherbe esik, s e tényt persze a városban futótűzként terjedő pletyka még jobban kidomborítja. A regény olvasása közben minduntalan Jókai Sárga rózsája és a Senki szigetére elvonuló Tímár és Noémi jutott eszembe. Igaz, a Kerek holdnak más a végkicsengése, bármennyire furcsa is, az özvegyasszony visszafogadja otthonába az őt megcsaló Mátyást.

Végezetül egy felhívás:

Ha valaki emlékezik Lőwy (férje nevén Engel) Terézre, a lévai Reviczky Társulás nagy örömmel venne róla tudomást. Azt is üdvözölnék, ha jelentkeznének olyan olvasók, kiknek tulajdonában vannak további Rudnóy-regények: Osztott szerelem, Izzó kemence, Öreg ember szerelme, Szabaduló asszonyok. Az első kettő kötet a Dante Kiadónál jelent meg 1939-ben.

(Rudnóy Teréz: Kerek hold, Madách–Posonium, 2002)