Erős fényben indul a Noé bárkája

Kamondi Zoltán filmje, a Dolina Bodor Ádám regénye alapján készültNem is volt erre példa már rég: magyar alkotás legutóbb 1982-ben szerepelt az Oscar-jelöltek között, és nyert is: Szabó István Mephistója. Előtte egy évvel Rófusz Ferenc animációs munkája, A légy győzött. Most ismét egy animációs film került be az utolsó körbe: M. Tóth Géza ötperces Maestrója. De lehet izgulni Zsigmond Vilmosért, a világhírű magyar operatőrért is, aki 1977-ben a Harmadik típusú találkozásokkal nyert, ebben az évben pedig a Fekete dália fotografálásával hívta fel magára az Amerikai Filmakadémia figyelmét. Ekkora várakozás mellett a 38. Magyar Filmszemle is erősebb fénnyel startol. S talán a minőség is meghaladja a korábbi évek színvonalát, elvégre a mennyiség is magasan túlszárnyalja az elmúlt esztendők termését. Annyi játékfilm, mint amennyi az elmúlt tizenkét hónap alatt született – harminchat! – még a szocialista filmgyártás időszakában is csodának számított volna, amikor az állam teljes támogatását élvezte a szakma. Ez a szám természetesen nem azt jelenti, hogy hirtelen nagyon sok pénzt kaptak a rendezők, hanem azt, hogy a több éve készülő produkciók is mostanra jutottak el végső stádiumukba. Pluszként pedig a külön pályázatokon nyert 1956-os filmeket is a tavalyi szemle óta forgatták. A harminchat új filmből azonban az idei szemle előzsűrije tizenhetet választott be a versenyprogramba. Tizenkilenc, köztük a mustrát nyitó Noé bárkája, Sándor Pál rég várt alkotása versenyen kívül kerül a közönség elé. E gazdag termésnek megfelelően a szemle történetében először két fődíjat ad majd ki a zsűri, amelynek Ulrich Gregor személyében német (filmtörténész) elnöke lesz. Újdonságnak számít az a gesztus, amellyel a szervezők hagyományt kívánnak teremteni: mostantól minden szemle tisztelegni fog egy neves magyar filmművész előtt. Az idei mustra Fábri Zoltán Kossuth-díjas rendező életútját, maradandó értékű alkotásait állítja reflektorfénybe. Két filmje, az Édes Anna és a Hannibál tanár úr külön vetítésként szerepel a szemle műsorán, festményeiből pedig ma nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

A versenyben levő tizenhét játékfilmből hat irodalmi adaptáció. Az 1956-os forradalom eseményeit, előjeleit egy kisfiú szemével láttatja a Kovács István A gyermekkor tündöklése című regénye nyomán Erdőss Pál rendezésében forgatott Budakeszi srácok. A főszerepekben Veégh Szabolcs és Nagy-Kálózy Eszter látható. Saját regényét, A világtalan szemtanút álmodta filmre Szilágyi Andor. A fiatalon kivégzett Mansfeld Péter ’56 mártírja volt, a film neki állít emléket.

Kertész Imre Detektívtörténetét Emelet címmel Vecsernyés János vitte filmre. A könyv szerint egy meg nem nevezett országban, a fennálló rend védelmében titkos, rendőri szervezet működik. Bizonyos időközönként eltűnik néhány ember, akik aztán különböző balesetek áldozataiként holtan kerülnek elő. Itt, ebben az országban még a tehetős, tekintélyes polgárok sincsenek biztonságban, főleg akkor, ha valamelyik hozzátartozójuk be akarja bizonyítani a szervezet létezését. Apa és fia egy filmben: Haumann Péter és Haumann Máté színészi bravúrja Lajos Tamás kamerája előtt.

Szalay Györgyi és Dárday István alkotása, Az emigráns Márai Sándornak állít emléket, az író naplója segítségével. Az Amerikában forgatott film Márai (Bács Ferenc) és felesége (Gyöngyössy Katalin) utolsó éveit eleveníti fel a vásznon.

Szász János tízéves szünet után rendezett újra nagyjátékfilmet, és a Witman fiúk után ismét Csáth Géza-művet vett a kezébe. Az 1913-ban játszódó Ópium az Egy elmebeteg nő naplójából bontakozik ki, és egy érzelmi válságtól szenvedő író-orvos történetét dolgozza fel. Egy nap új beteget hoznak az orvoshoz, egy szenvedélybeteg nőt, aki nem tudja letenni a tollat, saját naplója foglya. Brenner doktor (a dán Ulrich Thomsen alakítja) előbb féltékeny lesz páciensére, Gizellára (az ugyancsak dán Kristi Stuboe), aztán fokozatosan egymásba szeretnek, s kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. A Máthé Tibor fotografálta filmet a komáromi Monostori Erőd festői falai között forgatták.

Irodalmi remekművet álmodott a mozivászonra Kamondi Zoltán is. A sajátos világú Dolina Bodor Ádám Az érsek látogatása című regényéből készült. Magas rangú vendéget várnak egy eldugott városkába, Bogdanski Dolinába, ám helyette Gabriel Ventuza érkezik, hogy bátyja utasítására kihantoltassa és hazaszállíttassa édesapjuk földi maradványait. A filmhez a hargitafürdői kaolinbánya szolgált háttérként, főszereplője az olasz Adriano Giannini, további szerepekben pedig Törőcsik Mari, Molnár Piroska és Trill Zsolt látható.

Életrajzi elemekre építi első filmjét Bogdán Árpád: a Boldog élet központi alakja egy nevelőotthonban felnőtt roma fiatalember, akinek egy nap lehetősége nyílik betekinteni korábbi életébe. Megkapja ugyanis a gyerekkorát feldolgozó aktákat.

Bollók Csaba új filmje, az Iszka utazása (címszereplője egy tizennégy éves, erdélyi bányavidéken élő lány, aki előbb utcagyerek, majd árvaházi szökevény lesz, végül egy kikötővárosba kerül, gyerekkereskedők hálójába) és Esztergályos Károly első játékfilmje, a Férfiakt (egy régóta unatkozó, középkorú író szenvedélyes szerelemre lobban egy húszéves fiú iránt) rögtön a Magyar Filmszemléről indul a február 8-án kezdődő Berlinaléra, ahol mindkét alkotás nemzetközi mezőnyben mérettetik meg. Ugyanott lesz Shooting sztár (A jövő ígérte) Herendi Gábor új filmjének, a Larának, a fordulatokban gazdag, romantikus szerelmi történetnek az egyik főszereplője, Nagy Péter, aki tavaly vehette át színészi diplomáját.

Szőke András Hasutasok című filmjének négy jó barátja a rendszerváltásig vasutasként dolgozott, azóta pedig a leépítés áldozataiként tengetik életüket. Egészen másfajta humorra épít Sas Tamás alkotása, az SOS szerelem!, amelynek főhőse egy mai Cyrano (Csányi Sándor) üzletszerűen segít férfitársainak a kiválasztott nő meghódításában. A szerelem és a mámor végzi nagy erejű munkáját Igor és Ivan Buharov Lassú tükör című rendezésében is. Mészáros Péter tovább megy ezen az úton: Watteau Indulás Cythere szigetére című titokzatos festményének életre keltésével a szerelem elmúlásáról szól második játékfilmjében, a Kytherában.

Elsőfilmes rendezés Rohonyi Gábor Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című retroadja, amelynek főhősei vérdíjas nyugdíjasok, akik különböző rablásokkal színesítik életüket.

Hosszú idő után jelentkezik új filmmel Maár Gyula. A Töredék a második világháború befejezése után egy katolikus kolostor mikrovilágában játszódik Zsótér Sándor, Trill Zsolt, Haumann Péter és Törőcsik Mari játékára építve.

A kairói filmfesztiválon már a legjobb forgatókönyv díját nyerte el Elek Judit alkotása, A hét nyolcadik napja, amelynek főhőse egy elvirágzott primadonna (a lengyel Maja Komorowska) férje halála után a lakásmaffia karmaiba kerül, majd a Keleti pályaudvar hajléktalanjai között találja magát.

Tizenhét film a versenyben. Erős a futam. A tizennyolcadik, Sándor Pál come backje „csupán” ráadás. Desszert a filmes étlapon. Játszik benne három magyar színészlegenda, négy kínai, négy cigány, öt zsidó és egy nagyra nőtt döglégy is.