Elkezdődött a Könyvhét, átadták a Szép magyar könyv 2011 díjakat

A Katasztrófavédelem Központi Zenekara díszegyenruhás felvonulásával kezdődött meg a hétfőig tartó könyvünnep, amelyen 98 kiadó összesen 333 újdonságával találkozhatnak az olvasók. A seregszemlén a fővárosban 250 hazai és határon túli könyves cég mintegy 150 pavilonban mutatja be kiadványait.

Mint azt Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója elmondta, a rendezvényhez mintegy 80 vidéki település csatlakozott az idén.

Fedinandy György megnyitó beszédében kiemelte: a nyugati magyar irodalom nem néhány emigrációba kényszerült író "magánügye", hiszen a kivándorolt alkotók életműve - terjedelmüket tekintve - egy kisebb latin-amerikai ország irodalmához mérhető.   Mint fogalmazott, a könyvhetet egyik évben egy hazai, a következőben egy határon túli magyar író nyitja meg, ő pedig a magyar irodalom "ötödik sípja", az úgynevezett nyugati magyar irodalom nevében mondhat beszédet.

Felidézte, hogy a nyugati irodalomról a hazai irodalmi közvélemény évekig nem beszélt, "mára pedig egyre inkább a múlt emléke". "Képviselői kihaltak, hazatelepültek, akik még élnek, itthon közlik írásaikat, és csak remélhetjük, hogy újabb történelmi kataklizmák nem fogják feltámasztani" - mondta a József Attila-díjas alkotó.

Zilahy Lajos, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Szász Béla, Nyirő József, Aczél Tamás, Fejtő Ferenc, Szabó Zoltán, Faludy György - sorolta a legismertebb emigrációba kényszerült alkotókat Ferdinandy György, hozzátéve, hogy az ő nemzedéke számára Határ Győző költő és Cs. Szabó László író, esszéíró volt a legfontosabb. "Cs. Szabó volt a nyugati egyetemeken tanuló sok száz ötvenhatos diák számára az osztályfőnök úr, akitől mesterségbeli tudást és emberi tartást tanulhattak a pályakezdő fiatalok" - jegyezte meg.

Szavai szerint a nyugati magyar írók sokat tettek a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért is. Köztük volt Gara László, aki "házról házra, címről címre járva adta el" Illyés Gyulát, Weöres Sándort, József Attilát. "Tanúsíthatom, ebben a megalázó, sziszifuszi munkában egy időben én is segítettem neki" - tette hozzá.

Ferdinandy György kitért arra, hogy nem lenne szabad lemondani azokról a magyar alkotókról sem, akik nem az anyanyelvükön alkottak. Példaként Mikes Györgyöt, Koestler Arthurt, Dormándi Lászlót, Arnóthy Krisztát, illetve Kerényi Károlyt említette. "De gondoljuk csak meg, nem lenne groteszk Beckettet vagy Ionescót francia írónak nevezni, csak azért, mert mindketten franciául írták meg életművüket?" - firtatta Ferdinandy György.

Beszélt arról az is, hogy sokan a kinti írók közül mára elhallgattak, mások öngyilkosok lettek. "Ki emlékszik ma már Pobrányi Gáborra, aki sikeres magyar tárgyú regénnyel tört be a francia irodalomba?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy nemrég vetett önkezével véget életének a kubai Heriberto Hernandez, aki a magyar költészet "avatott fordítója és kiadója volt Floridában", és akinek első magyar verseskönyvét az Orpheusz Kiadó jelentette meg az idei könyvhétre. "Vagy itt van még francia fiam naplója: Michel megírta a második generáció útkeresését" - hívta fel a figyelmet a Hét Krajcár Kiadónál megjelent kötetre.

Az író szerint a nyugati magyar irodalom máig feldolgozatlan terület az irodalmárok számára. "Kortárs irodalmunkkal foglalkozni érdemes" - mondta végül Ferdinandy György.

A 83. Ünnepi Könyvhét csütörtöki nyitónapján adták át a Szép Magyar Könyv 2011 verseny elismeréseit. A megmérettetésre 72 hazai és határon túli kiadó összesen 139 könyvvel pályázott, végül az előzsűrizést követően 63 mű került a főzsűri elé.

A díjakról az idén is az elő- illetve főzsűri döntött, ez utóbbi elnöke Monok István Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus volt, akinek a versenyről alkotott véleményét Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója tolmácsolta.

Monok István szerint bár a könyvpiacot évek óta "lassú recesszió" jellemzi, a főzsűri elé került 63 mű igényes grafikai, tipográfiai és nyomdai műgonddal készült. Mint fogalmazott, a szakmai műgonddal készült köteteknek még mindig jelentős piaca van, szerinte ez igaz a szakkönyvek piacára is. A bibliográfus úgy vélte, hogy a kiadóknak nagyobb gondot kellene fordítaniuk arra, hogy a szemet pihentető, jól olvasható szöveget közvetítsenek a kiadványaikban.

A gyermekkönyvek közül Finy Petra Maja tizenkét babája című, a Pozsonyi Pagony Kiadónál megjelent kötete kapta a díjat, a könyvet Szegedi Katalin illusztrálta. A kategóriában A csuka parancsára - Orosz népmesék című, Boldizsár Ildikó által szerkesztett kötet oklevelet kapott, a meséket Kun Fruzsina illusztrálta.

A tankönyvek kategóriában a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványa, a Dekiru 1. Japán nyelvkönyv kapta a díjat, a kötetet Kiss Sándorné, Sato Noriko és Székács Anna írta. Oklevelet kapott Ratkóczy Gáborné, Szelczi Ivett és Urbán Mónika könyve, a Mozaik kiadó gondozásában napvilágot látott Matematika gyakorló 1. című kiadvány.

Az ismeretterjesztő művek közül Szabó Péter és Hoitsy György Halak és halételek című, a Corvina Kiadónál megjelent kötete kapott díjat. Oklevelet kapott Bán Dávid Utazás a pályaudvar körül - Az első indóházaktól a plázaudvarokig című könyve, a Matura TN Kiadó és a L'Harmattan Kiadó közös kiadványa elnyerte Tarlós István főpolgármester különdíját is. Szintén oklevélben részesült Bereznay András Erdély történetének atlasza című könyve, a Méry Ratio Kiadónál megjelent kötet kapta Áder János köztársasági elnök különdíját is. Oklevelet kapott továbbá Steve Crawshaw és John Jackson Civil bátorság című, a HVG Kiadónál megjelent könyve, Jankovics Marcell és Méry Gábor A szepesszombati Szent György templom című, a Méry Ratio Kiadó gondozásában napvilágot látott kötete, illetve a Corvina Kiadó Egy sor cigány című kiadványa, amelyet Závada Pál írt és Korniss Péter fotografált.

A kategória oklevelét és Orbán Viktor miniszterelnök különdíját kapta Száraz Miklós György Mesés Magyarország című, a M-érték Kiadónál napvilágot látott kötete, a zsűri ezenkívül oklevélben részesítette Vrábel Krisztina Főzd magad! című, a Alinea Kiadónál megjelent kötetét, valamint Friderike Wilhelmi Miért sós a tenger? című, a Móra Könyvkiadó által kiadott könyvet.

A tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában Ferkai András Molnár Farkas építészről szóló, a Terc Szakkönyvkiadónál megjelent műve kapta a díjat, oklevélben két kötet, Pölös Annamária és Kovács Nikoletta Játékmozaik - készségfejlesztő játékok gyűjteménye (Mozaik Kiadó) című könyve és a Varró Gasztroenterológia (Medicina Könyvkiadó) részesült.

A szépirodalmi és ifjúsági könyvek között a zsűri nem osztott ki díjat, oklevelet kapott Bajnai Nóra és Bodor Lilla Félvégtelen - Én tűsarok, te macskakő című, a Scolar Kiadónál megjelent könyve és az Európa Könyvkiadónál megjelent Úton, az eredeti tekercs című kötet Jack Kerouac-tól.

A művészeti könyvek és albumok mezőnyében díjat kapott Geskó Judit, Pierre Wat és Nádas Péter könyve, a Hollán Sándor: A Fa útja című kötet a Szépművészeti Múzeum gondozásában látott napvilágot. Szintén díjjal ismerte el a zsűri Réber László Korrajz - Description of an Era című könyvét, a Móra Könyvkiadó kiadványa a Tamás László Emlékdíjat is kiérdemelte.

A kategóriában oklevelet kapott Batta András, Domokos Zsuzsa, Eckhardt Mária, Kaczmarczky Adrienne és Watzatka Ágnes könyve, a Génie Oblige! - A budapesti Liszt Ferenc Emlékmúzeum kincsei című, a Helikon Kiadónál megjelent kötete, valamint Haarberg Orsolya, Erlend Haarberg és Unnur Jökulsdóttir Izland, a végletek földje című könyve. Ez utóbbi a Geographia Kiadónál látott napvilágot ifj. Vitray Tamás fordításában. Oklevélben részesült továbbá a Könyv, grafika - Könyvművészet Erdélyben (1919-2011) című, Kántor Lajos szerkesztette kötet, amely a kolozsvári Korunk - Komp-Press Kiadónál jelent meg.

A Bibliofil és speciális kiadványok mezőnyében Eckhardt Mária Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma és a Zeneakadémia - A "Hirtengesang an der Krippe" négykezes zongoraverziójának fakszimiléjével című, a Helikon Kiadónál megjelent könyve kapott oklevelet.

Az Emberi Erőforrás Minisztérium három különdíjat adott át. Pintér József Folk György Vonal című kötetének tipográfiájáért (Noran Libro Kiadó), Bárd Johanna az Európa szövete című kötet tervezéséért (Iparművészeti Múzeum - Dobrányi Ildikó Alapítvány), Vargha Balázs pedig Ferkai András Molnár Farkas című kötetének tervezéséért vehette át az elismerést. Az idén a minőségi könyvesboltokat elismerő Hermész-díjat a minisztérium nem ítélte oda.

A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a Veszprém Városi Művelődési Központ Március 15. úti Könyvtára látogatóinak szavazata alapján a közönségdíjat Gaál Zsuzsa Vacka-kóstoló című, a Móra Könyvkiadónál megjelent kötete kapta.