Egy új szerkezetről

Figyelmes olvasóinknak talán feltűnt, hogy az Új Szóban – de más lapjainkban is – olykor a megszokottól eltérő szerkezetben tűnik fel a megegyezett (ritkábban a megállapodott) melléknévi igenév. Saját gyűjtésemből az alábbi példákat idézem: „A beszélgetés során a vállalkozó egy borítékban átnyújtotta a megegyezett összeget”; „A Konszolidációs Bank ügyfelei tehát 2005-ig csupán a megegyezett kamatokat fizetik a pénzintézetnek”; „ha a megegyezett idő […] eltelt, a felhalmozódott összeget vissza-kapjuk”. Sőt van példám e szó teljesen főnevesült, többes számú használatára is: „A munkavállaló az elvégzett munkáért jogosult a bér kifizetésére a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben megegyezettek értelmében”.

Miért szokatlanok a megegyezett összeg, kamatok, idő szókapcsolatok? A példáinkban szereplő megegyezett melléknév az ún. befejezett cselekvésű melléknévi igenevek csoportjába tartozó igenévből alakult. Az ilyen igenevekkel alkotott jelzős szerkezetek egy egyszerű mondatra vezethetők vissza, amelyben az igenév alapigéje az állítmány, a jelzői szerkezet fölérendelt tagja pedig a mondat alanya vagy tárgya, pl.: A nagy játékban a kisfiú elfáradt. – A nagy játékban elfáradt kisfiút lefektette az anyja. Az ügyfél befizette a pénzt a kaszszába. – A befizetett pénzt már nem lehet visszakérni. A megegyezett kamat típusú szerkezetek azért szokatlanok, mert az „alapjukat képező” mondatban nincs tárgy: valaki megegyezik egy időpontban, kamatban, fix összegben; a megegyezik (megállapodik) ige bővítménye grammatikailag nem tárgy, hanem ún. kötött határozó. Az értelmező kéziszótárban egyébként csak a megállapodott melléknév szerepel, mégpedig olyan jelentésekben, ahol mellette jelzett szóként az alapmondat alanya szerepel: „1. Viszonylag állandó. ~ körülmények. 2. lehiggadt, komoly, kiegyensúlyozott. ~ ember, gondolkodás”.

Mivel a szlovákban megszokottak a dohodnutá cena, lehota stb. szókapcsolatok, joggal feltételezhetjük, hogy a tárgyalt esetben szlovák hatásra használt szerkezetről van szó. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A szerkezet adatolható magyarországi szövegekből is, ám a szlovákiai magyar és a magyarországi adatok között eltérések vannak. Elsősorban is a magyarországi adatok szerint inkább a megegyezett szinonimája, a megállapodott használatos, pl.: „A megállapodott időben ott voltak”; „A szállítmányozót az eljárás sikerétől függetlenül ezért a tevékenységért a felek által megállapodott díj illeti meg”; „A hirdetés nem a megállapodott időpontban jelent meg”; „az előre megállapodott fix kamat összege […]”; Stb. Néhány példával azonban a megegyezett is „képviselteti magát”. „Az adóalapot […] az ingatlan megegyezett vételára vagy felbecsült értéke képezi”. Másodsorban magyarországi szövegből nincs példa a megegyezett többes számú alakjának használatára. Harmadsorban a magyarországi szövegekben (legalábbis az interneten hozzáférhetőekben) az említett melléknévi igeneves szerkezeteknél még mindig jóval gyakoribb a megszokott névutós megállapodás (megegyezés) szerinti szerkezet, pl. megállapodás szerinti jutalék, lízing, időpont, felmondási idő, kamat stb.

Idézett példáink arra utalnak, hogy valószínűleg párhuzamos fejlődésnek vagyunk tanúi: nálunk a szlovák dohodnutý, Magyarországon a német vereinbart vagy az angol agreed mintájára alakultak ki a tárgyalt szószerkezetek. Választásukat nyilván rövidségük és nominális jellegük támogatja, viszont mellettük továbbra is használatosak (és gyakoribbak) a hagyományos a megállapodás/megegyezés szerinti kamat, díj stb. szókapcsolatok.