Egy különleges dimenzió

Madrid. A festészet volt az utolsó kommunikációs eszköz a 92 éves, egyik oldalára béna, már beszélni nem tudó Michelangelo Antonioni számára. A tavaly nyáron elhunyt világhírű filmrendezőnek özvegye, Enrica emléket állított a Michelangelóval című dokumentumfilmben, amelyet a minap mutattak be a madridi Documenta fesztiválon. Egy öreg kéz látható az indító jelenetben. Határozottan húzza meg a rajz vonalait, de a színeket már egy fiatal képzőművész viszi rá a mester utasításai alapján. Ez adja meg a film légkörét, amelyet Enrica Antonioni még 2005-ben, két évvel férje halála előtt készített. „Michelangelo hosszú utat tett meg a halálig. A színek, a formák, a tér elvitték őt egy különleges dimenzióba, amely éltette. A zöldek és a sárgák és főként az absztrakció gyógyította. Ismert, hogy kölcsönösen csodálták egymást Mark Rothko kortárs festőművésszel, akinek Antonioni a következőket írta: »Ön és én ugyanazt csináljuk. Ön festi a semmit, én filmezem«” – idézte az asszonyt az El País című spanyol napilap.