Derrida-ködben

Az Aleatória újabb változatából (a készülő kötetből!) közöl részletet a folyóirat, köszöntve a 70 éves Cselényi Lászlót. A múlt év novemberében Gál Sándor nyitotta a sort, belépve a „het?venkedők” közé, most egy sorstárs költő következik. Munkásságát (A világ sokféleségétől és kimondhatatlanságától a szöveguniverzumig című esszéjében) Bárczi Zsófia méltatja. „Hosszú időn keresztül Cselényi László költészete mint különleges jelenség volt része térségünk irodalmi életének, némileg az irodalomtudat peremén, mint maga a neoavantgárd is, s alig egy-két olyan értője akadt, aki ne a tradicionális élménylíra szabályai felől közelítette volna meg” – állapítja meg Bárczi Zsófia, sorolva a neveket, akik tudták s méltányolták azt a küzdelmet, melyet Cselényi László vállalt magára, a magyar költészet vagy saját költészete megújításáért. Bárczi Zsófia mindezt úgy teszi, hogy maga is „beavatottja” lesz ennek a költészetnek.

Ugyancsak költőkről szól Tóth László is, aki a Szögesdrótra szúrt madár című tanulmányában Ozsvald Árpád és Bettes István munkásságát elemzi, a különbözés késztetéseivel együtt. Ozsvald esetében Az idő garabonciása című versét idézi, melyben a költő Bartókkal kapcsolatban említi a „széthulló tájat”. Tóth László szerint Ozsvald is az „Ady óta menthetetlenül széthullóban levő világot, időt” próbálja menteni, „batyujába” kötve a világegység, a világegész egy-egy darabját. Bettes István esetében Tóth László az „örök mosolygó” embert látja, „aki egy könnyed gesztussal képes napirendre térni az élet legkeményebb csapásai fölött is”, bár „igazából nehéz sors jutott neki”.

Az értekező próza között két tanulmányt említünk meg Grendel Lajos kiváló értékelését Szentkuthy Miklós munkásságáról, valamint Bokros Katalin írását a magyar, a cseh és a szlovák irodalom tipológiai kérdéseiről.

A szépirodalmat Gál Sándor A tudás árnyalati című verse, Béres Csilla Hazatérés című novellája, Gyüre Lajos és Öllős Edit versei, valamint Százdi Szatkó Zsolt Utolsó ítélet című elbeszélése képviseli. A könyvkritkák három új kiadvánnyal foglalkoznak. L. Erdélyi Margit (Poétikák ürügyén címmel) Kovács Albert kötetéről, Szalay Zoltán Aich Péter (A harmadik című) novelláskötetéről, Kovács Győző pedig Fónod Zoltán (Vonzásterek című) legújabb munkájáról írt. A Tallózó rovatban Ódor László Regionalizmus és az Európai Unió című tanulmányát olvashatjuk. A folyóiratot Aba Novák Vilmos néhány mű?vével illusztrálták. (zsolt)