Kultúra

Czucz Enikő: Érted

Tárca a Szalonban.
ÚJ SZÓ ONLINE

2019. szeptember 9. 08:00

- Fotó: Shutterstock

Sokadszorra magyarázzuk egymásnak. Hangosan, mintha vitatkoznánk, pedig egyetértünk. Nem olyan egyszerű ez az egész, hogy a józan paraszti ész, ami többnyire igen-nem parancsok, tiltás és megengedés lokális logikája szerint működik, egyszerű ítéletet tudjon hozni. A megnyilvánulások szemantikája túl bonyolult ahhoz, hogy tényleges eredményre vezessen. Mégis erre hivatkozunk. Persze, a felemlegetésének a célja talán közelebb áll a hibáztatáshoz, mint amennyire az érvekkel rokon, és a lustasághoz is lehet köze. Megspórolja a magyarázatot. Kifejezi, hogy egy racionális lény vagyok, két lábbal állok a földön, és tudom a dolgom. A címzettről is kijelent, hiszen azzal, hogy neked mondom, elismerem, hasonló vagy hozzám. Ez a harmadik, az ő, neki nem megy valahogy, ő nem ismeri a közös szabályokat, és ha nem ismeri, akkor magától értetődően vagy idegen, vagy szándékosan sérti a törvényt, amire eddig nem találtunk szavakat. Lehet gonosz, vagy egyszerűen félkegyelmű. Az érzések intenzitásától függően választunk a lehetőségek közül. Mi közösségben értünk egyet, amelyből ő viselkedésével zárta ki magát. Ha ketten vitatjuk is meg a dolgot, legalább három emberről beszélünk. Veled beszélek, aki ezt érted, rólad, aki nem úgy csinálja. Nekem mondod, aki ezzel tisztában vagyok, rólam, aki nem képes felfogni.

Amikor a rajtunk kívüli világról van szó, egyetértünk. Kanálisban fogott csíkhalból egyikünk szerint sem észszerű majonézes halsalátát készíteni. Vasrúddal hadonászva senki sem elbűvölő, még akkor sem, ha a magányt próbálja elkerülni, de szerencsétlenül választ hozzá eszközt. A praktikus és a gazdaságos eljárások esetenként nem egymás megfelelői. Nem mondhatom, hogy általában egymással ne lennénk elfogadók. Te elviseled, hogy meghatározhatatlan rendszerességgel szomorú és ingerlékeny vagyok, és nem tehetsz semmit, hogy jobb legyen. Már nem várom el tőled, hogy magadtól kezdj takarítani. Én a minőségre való tekintet nélkül nézem a sorozatokat, te a focit, és mindketten próbáljuk titokban tartani, hogy bizonyos dolgokban egyáltalán nincs ízlésünk. Teljes egyetértésben állunk a kapitalizmus harmadik lépcsőjén, ahol már nem is a mi igényeink irányítják a bútorvásárlást, hanem a macskáinké. Azt hiszem, miattam írtad a józan eszedbe, hogy vannak konfliktusok, amelyeket nem lehet elkerülni. Én biztosan tőled tanultam, hogy néhány esetben sokkal könnyebb egyszerűen elfelejteni a dolgot, mint megbocsátani. Neked a felejtés még mindig sokkal könnyebben megy, mint nekem. Tudom, hogy nem igaz, de néha úgy érzem, mintha szándékosan törölnél ki az emlékezetedből, én pedig fáradt vagyok ismételni magam.

Idegenben az idegenek türelmesebbek. Olyanok magyarázták el, hogy mit és miért, akik csak pár éve éltek abban az országban, ahol mi pár hónapja. Logikus volt elmondani egymásnak minden kis részletet, kétszer mosni fel a padlót az így előidézett csúszásveszély ellenére, még akkor is, ha pár perc múlva tiszta teafolt lesz, figyelni a fürdetett testeket, feljegyezni a legkisebb sebet és félrenyelést. Írott nyomot hagyni. Közösen tartani szemmel a képességek változását. Emlékeztetni egymást a helyzetekre, amelyek veszélyesek lehetnek. Egyszerű, egyértelmű és egyenes instrukciókat adtak, konkrét helyzetleírásokat, mert nem működött volna másként. Nem hivatkoztak zavaros koncepciókra. Különböző országokból pottyantunk ide, ahol az otthonról hozott józan ész érvénye csak korlátozott lehet, s így nem is írhattak a számlájára olyat, amit nem tud keretbe foglalni, ha már az alapjai is megkérdőjelezhetők. Téged szerettek, mert kényszeresen magyarázod magad, mintha mindig úgy éreznéd, most rajtakaptak, és ezért részletesen lennél kénytelen leképezni gondolatod vonalát, az eseményeket, ahogy egymást követték, hogy elkerüld a félreértést, megelőzd a gyanút. Az én beszámolóim pedig követhetővé tették a napot, melynek minden részlete, megfelelő kezekben, gyanút ébreszthet, egyértelműen utalhat arra, hogy valami nincs rendben. Az átláthatóság unalmas ügy, nélkülözi az izgalmat, ami sajátja minden élvezhető elbeszélésnek, de minden körülmények között segít a bizalom megtartásában. És ki akarna olyan világban élni, ahol a tettért felelős eltüntetheti maga után a nyomot?

Tudom, hogy most elvben igazat kell adjak. Amikor a múlt hibáit akarjuk előhúzni, jelentős hátrányba kerülsz. Az emlékezet egyébként is hozzáad, töröl és átír, objektívebb képet adna a felvétel. Ez azonban azt jelentené, hogy feladnám a stratégiai előnyt, ami miatt minden vitát megnyerek. Nincs többé szorongás, ha van vizsgálható bizonyíték, ha viszont nincs érzelmi reakció, ami megfékezné a gondolkodást, akkor akár győzhetsz is. Ez a praktikus oldal. Az érzelmi szerint viszont az ellenőrzés sértő és megalázó, és az objektivitás se kéne hogy szerepet játsszon, ha csak kettőnkért vagyunk felelősek. A te józan eszed a praktikus felől közelít, az enyém az érzelmit szajkózza. Talán célravezetőbb lenne csendben maradni.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Az abortusz ellen tüntettek

Újra nézők nélkül maradhat a Slovan

Bezárt a tallósi speciális alapiskola

Öt perc alatt három gólt lőtt a besztercebányai Dukla a KFC-nek

Már a NAKA is nyomoz a mentőtender ügyében

FOCUS: Čaputová lett a legmegbízhatóbb politikus

Legfrissebb galériák
Olvasta már?