Borult zenék birodalma a pozsonyi vár alatt

Aki ma és holnap ellátogat a pozsonyi Tyrš rakpartra, átfogó képet kaphat a leghaladóbb elektronikus zenei irányzatokról. Túlzás nélkül állítható, hogy házhoz jönnek Európa trendformáló zenekarai és DJ-i.

A Wilsonic ugyanis a közép-kelet-európai régió legnagyobb és legizgalmasabb elektronikus zenei fesztiválja, nyugati kultuszzenekarokkal, feltörekvő kelet-európaiakkal, valamint a teljes hazai experimentális felhozatallal. Minimal, rave, nu-jazz, digitális pop, dubstep, meglepő fúziók, mindez festői környezetben, a Duna-parton, háttérben a pozsonyi várral. A szervezők tudatosan hangsúlyozzák az akció pozsonyiságát, szerintük a város ideális fekvését vétek lenne nem kihasználni. A válogatásnál kiemelt figyelmet kapnak a környező országok legizgalmasabb előadói és zenekarai.

Kezdjük a magyarországi vendégekkel, akiknek ittléte a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének köszönhető. Péntek éjjel, pontosabban már szombaton lép színpadra a magyarországi szcéna szunnyadó tűzhányója, Laurine Frost, vagy más néven Coldfish, akinek szettjei hipnotikus erővel hatnak a hallgatókra. A minimal hullámot kiválóan elkapó, produceri munkásságát erre a stílusra kiterjesztő fiatal művész ma már nemzetközi szinten is olyan márkanévnek számít, amelyre méltán lehetnek büszkék a „földalatti” irányzatok rajongói.

Az őt követő Chris Plastic művésznéven tevékenykedő fiatalember egyesek szerint Közép-Európa legjobb warm up dj-je a deep-dub-tech-minimal kategóriában. 2003 óta foglalkozik zenével, a kezdetben 300 fős partik idővel 800-1000 embert kezdtek vonzani. Mostanában szerte az anyaországban egyre keresettebb a neve, és számos külföldi parti vendégeként szerepelt már. Laurine Frost lelki testvére és állandó tettestársa, ennél többet a szervezők sem tudtak elmondani a várható produkcióról. Hagyjuk magunkat meglepni, valószínűleg elégedettek leszünk.

A világsztárok közül hadd emeljem ki személyes kedvencemet, az amerikai Flying Lotus zenekart, akik új alapokra helyezték a lerágott csontnak hitt hip-hop műfajt. Egy haldoklóba leheltek új életet, szaxofonnal és agyoneffektezett szintetizátorral turbózva fel a szerzeményeket, amelyek csupán ugródeszkaként használják a hip-hop-ot.

Dani Siciliano valami hasonlót csinál a mikrofon mögött, ám DJ-hölgyként is letett egy s mást az asztalra. Sokan Roísin Murphy szellemi ikertestvérének tartják, legalábbis hangi adottságait tekintve. Dalszerzőként jelenleg a kontinens legkreatívabb női trubadúrjai közé tartozik.

Az Apparat Bandet a Német Könnyűzene Megmentőiként tartom számon. Az elektro pop és az ambient véletlen találkozása a boncasztalon, megspékelve némi Radiohead-, Röyksopp- és Sigur Rós-hatással.

Hasonló jóságok mondhatóak el az osztrák Fenneszről. Végy egy gitárpop-zenekart és egy laptopot, buheráld meg és szabdald szét a dallamokat, engedj hozzájuk elektronikus effekteket, és már meg is fejtetted Christian Fennesz titkát. Vagy csak hiszed.

Ha a 70-es évek jamaikai dub-ját a mai Berlinbe fénypostáznánk, nagyjából olyan zenét kapnánk, mint amilyent a kanadai Deadbeat művel. Az öreg raszták ugyan nem ismernének rá országuk ritmusaira, mi többiek azonban a techno megújulásaként fogjuk fel a dolgot, és ez már önmagában elég a sikerhez. A zenekar agytrösztje, Scott Monteith élő példája annak, hogy mindegy, hová születik az ember, ma már olyan zenét csinál, amilyet akar.

Lényeg a lényeg: három színpadon zajlanak az események ma és holnap a Duna ligetfalui oldalán; a térképen a Tyršovo nábrežie-t kell keresni, otthon pedig kimenőt kell kérni reggelig. A hazai és cseh alternatív szcéna legjava, (Isobutane, Midi Lidi, Sonority, Batcha de Mental, Matoa), a környező országok bátor kísérletezői, összesen 52 fellépő két nap alatt, pedig a szervezők a válogatásnál nem elsősorban a mennyiségre figyeltek, az újat és a minőségit keresték, hagyományos kategóriákban gondolkodók helyett a besorolhatatlan előadókat. (És vélhetően nem üzleti szempontok vezérelték őket, hiszen a kétnapos bérlethez elővételben már hatszáz koronáért, a helyszínen pedig ezer koronáért lehet hozzájutni.) Aki ellátogat a Wilsonic fesztiválra, a jövő popzenéjével találkozhat. Már, ha hisz a szebb jövőben, és agyára mennek a kereskedelmi rádiók.

Bővebb információ a következő címen: www.wilsonic.sk.