Pozsony. A Csemadok székházának Rákosi Ernő Termében április 21-ig látható a Cziglényi Ádám bélyeg-tervező-grafikusművész munkásságát bemutató Bélyegkép című kiállítás.Cziglényi Ádám Ipolyszécsénykén született 1909-ben, és Budapesten hunyt el 1998-ban.
Pozsony. A Csemadok székházának Rákosi Ernő Termében április 21-ig látható a Cziglényi Ádám bélyeg-tervező-grafikusművész munkásságát bemutató Bélyegkép című kiállítás.
Cziglényi Ádám Ipolyszécsénykén született 1909-ben, és Budapesten hunyt el 1998-ban. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, Aba Novák Vilmos és Stein János voltak a mesterei. 1935-ben szerzett diplomát, és pár évig tanított is a főiskolán. A felszabadulás után ő lett Magyarországon az egyik legkeresettebb plakát- és bélyegtervező, nevéhez fűződik a magyar bélyeg fénykora. Közel 250 magyar és 1000 külföldi bélyeget tervezett.
Tehetsége korán megmutatkozott. Egy interjúban nyilatkozta, hogy míg mások az iskolában még csak az első betűkkel bajlódtak, ő már akvarelleket festett. „Nem mondhatom, hogy tudatosan készültem a pályára. Édesapám, aki igazgatótanár volt, látta meg, hogy van bennem valami. Ő ösztönzött, irányított a főiskola felé”.
Első postabélyeg-sorozatát 1938-ban tervezte, a Debreceni Református Kollégium évfordulójára. Már ez nevet szerezett számára. Kliment Éva, a Cziglényi-hagyaték ápolója, a tervező munkásságának kutatója a kiállításmegnyitón elmondta, hogy Cziglényi bélyegtervezőként a sport és a technika témakörében dolgozott a legszívesebben. Portrét is szeretett rajzolni – e sorozatai közül a Puskin-blokk és a Liszt-blokk a legismertebb, nemkülönben az űrrepülés emlékbélyege, amely a szovjet–magyar közös űrrepülés alkalmából jelent meg, Farkas Bertalan portréjával.
Az autó vagy a léghajó történetének, az űrkutatás eredményeinek, eseményeinek a bemutatásához, a technikai eszközök ábrázolásához nem elég a művészi fantázia, elengedhetetlen a hiteles, pontos ábrázolás is – tudta ezt Cziglényi Ádám, ezért lettek sikeresek a bélyegei. Sportbélyegeiről is elmondható ugyanez, közülük is kiemelkedik a tenisz történetéről készített sorozata. Kliment Éva úgy fogalmazott, hogy „sportbélyegei olyanok, mintha egy mozdulatsort megörökítő filmszalag egyik kockáját hirtelen kimerevítenék.”
Cziglényi művészetéből kiemelkedik az 1974-es Stockholmia bélyeg, nemcsak azért, mert káprázatosan elegáns kéket választott alapszínéül, hanem azért is, mert ehhez – saját találmányként – új technikai eljárást alkalmazott, az aranylemezes fólianyomást. A Stockholmia nem véletlenül nyerte el annak idején Az év legszebb bélyege díjat. Cziglényi jelentős elismerésben részesült külföldön is: Salvador számára pompázatos virágsorozatot készített, amelyet az újságírók akkor a világ legszebb virágbélyegének minősítettek.
Az alkalmazott grafika más területein is alkotott Cziglényi Ádám, ismertek plakátjai – köztük több filmplakát, néhány reprodukció Pozsonyban is látható –, de prospektusokat és tankönyveket is illusztrált.
Cziglényi bélyegei, plakátjai fontos lenyomatai a kornak, amelyben alkotott, ilyen szempontból is hasznos végigböngészni a pozsonyi kiállítás paneljein feldolgozott (fotózott, szövegekkel ellátott) anyagot.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.