Az új színházi évad üzenete

Verebes István vezetésével már folynak a Szomory-darab próbáiTóth Tibor, a színház igazgatója fontosnak tartja, hogy a színészek a műsorban számukra kedves produkciókkal léphetnek színpadra, vagy pedig „művészi palettájuk” olyan színeit csillogtathatják meg a reflektorfényben, amelyeket eddig ritkábban volt lehetőségük megmutatni a közönségnek.

Azzal, hogy a színészek egy kötetlenebb esttel nyitnak, természetesen a nézőknek is egyfajta lehetőséget teremtenek arra, hogy ráhangolódjanak az új évadra, amely hat bemutatót kínál.

„A 2004/2005-ös színházi évad műsortervének összeállításán már tavasszal elkezdtünk dolgozni – árulta el Tóth Tibor igazgató. – Egy darabnál mindig kiemelkedően fontos a tematikája, üzenete, aktualitása, ugyanakkor ezúttal is igyekeztünk figyelembe venni a közönség igényeit. A konkrét művek kiválasztásában nagy segítségemre volt színházunk főrendezője, Verebes István, aki hasznos tanácsokkal látott el. Mivel már ismeri a színészeinket, együtt sikerült megtalálnunk azokat a színdarabokat, amelyekben a társulat minden tagjára méltó feladat várhat.”

S hogy az új évad darabjai közül a színház vezetője melyiket tartja a legfontosabbnak?

„A kiválasztott darabok mindegyikében megvan az a »plusz«, ami miatt kedves számomra. Ugyanakkor mindig az adott feladat, az aktuális próbafolyamat a legfontosabb. Most természetesen Szomory Dezső II. József című színműve, melynek a próbái már javában folynak. A darab üzenete, úgy érzem, most az uniós csatlakozás után újra időszerű, hiszen még ma is kérdéses, hogy egy nemzet az európaiságban vagy pedig egyfajta nemzeti elszigeteltségben találja-e meg az identitását. II. József évszázados tradíciókkal és konvenciókkal száll szembe, és ez nagy kockázat még akkor is, ha a »reformer« helyzeténél fogva élet és halál ura. A kalapos király története – fontos történet, egy lírai, nagyon szép szerelmi románccal átszőve. A darabot Verebes István állítja színpadra.”

Alexandre Dumas máig népszerű, számtalan film- és színpadi feldolgozást megért hőseinek, a híres testőröknek a története is megelevenedik a Jókai Színházban A három testőr, avagy az élők mindig gyanúsak című musicalben. A Várady Szabolcs és Hevesi András által feldolgozott örökzöld történetnek egy új átdolgozása lesz látható Komáromban, új dalszövegekkel és zenével, Bodor Johanna rendezésében. Nem ősbemutatóról van tehát szó, de ebben a formában ezt a musicalt a komáromi színház közönsége láthatja először. A darabtól, amely a szórakoztató műfajt képviseli az idei programban, saját bevallása szerint sokat vár Tóth Tibor.

A felhőtlen kikapcsolódást ígérő musicalt ismét egy komorabb hangulatú mű követi, amely a színházigazgató szavai szerint „örök témát dolgoz fel: a szerelem és a szenvedély elbukásáról szól, arról, hogyan áldozunk fel mindent annak érdekében, hogy megakadályozzuk a szerelmek, a szenvedélyek kibontakozását, hogy megkaparintsuk, vagy megtartsuk anyagi és hatalmi helyzetünket”. Friedrich Schiller ma már színházi klasszikusnak számító, Ármány és szerelem című szomorújátékát az ismert fiatal színész-rendező, Görög László állítja színpadra.

Kellér Dezső – Horváth Jenő – Szenes Iván A szabin nők elrablása című zenés bohózatával a színház elsősorban az idősebb korosztályhoz tartozó nézőknek szeretne kellemes perceket szerezni, azoknak, akik valószínűleg még emlékeznek a bohózat alapján készült filmre is. „Azért választottuk, mert annak idején nagyon népszerű darab volt, nagyon sokan feldolgozták, és az utóbbi időben a magyar nyelvű színházak nem nagyon vették elő. Remek színészi lehetőségeket rejteget, színészkoncertet ígér. Ez lesz a szezon utolsó bérletes előadása. Természetesen ezt a közönségcsalogató bohózatot is színvonalasan szeretnénk színre vinni, ezért kértük fel a rendezésre Hegyi Árpád Jutocsát. Ezenkívül lesz egy stúdióelőadásunk is. Annak ellenére, hogy a stúdiót már több mint két éve megnyitotta a színház előző vezetősége, a megnyitása óta nem született új előadás abban a térben. Czajlik Józsefet kértük fel egy négyszereplős darab megrendezésére. Szerzője az orosz Nyikoláj Koljada, a címe pedig Mese a halott cárkisasszonyról. A cím ne téveszszen meg senkit, ez a mese nem gyerekeknek szól, a mai emberek frusztráltságáról, lelki nyomorúságáról szól a történet” – mondta a komáromi direktor.

A gyerekekről sem feledkezett meg a színház vezetősége, már a jövő hónapi programban szerepel Zsurzs Kati és Walla Ervin Nyuszi ül a hóban című interaktív mesejátéka, amelyet a szerzőpáros női tagja, Zsurzs Kati rendez, s amelynek próbái a Szomory-színművel párhuzamosan folynak.

Az új darabok mellett néhány régebbi is műsoron marad még, így A gazdag szegények, amelyet az előző évad végén mutatott be nagy sikerrel a társulat, és Komáromban ez ideig csupán két alkalommal játszották. Továbbra is a színház repertoárján szerepel majd két musical, a My Fair Lady, az Egy szerelem három éjszakája és néhány előadás erejéig Ghelderode Barabbása is. (Erre a három előadásra 2004 decemberéig érvényesek a tavalyi évben megvásárolt „egyet fizet, kettőt kap” kupónok is. )

Két bérletes előadást hoz Komáromba ebben az évadban a kassai Thália Színház: Heltai Jenő A tündérlaki lányok című színművét és Gyüre Lajos Rózsa és Ibolya című mesejátékát. Ezúttal a Jókai Színház egyetlen produkciója sem szerepel ugyan a Thália bérletes előadásai között, Tóth Tibor azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a társulat a keleti végeken, így Kassán is vendégszerepel majd.

Új tagokkal idén nem bővül a színház, vendégként viszont Németh Ica, Bugár Béla, Gál Tamás, Varga Lívia, Száraz Dénes, Köleséri Sándor és Szvrcsek Anita is szerepel az új évad előadásaiban. Dráfi Mátyás nyugdíjba vonul, de a közönség láthatja őt az elkövetkező évad produkcióiban. Benes Ildikó és Kukola József elhagyták a társulatot. Verebes István már a tavalyi évad elején említette, hogy szeretné módosítani a diákelőadások délelőtti kezdési időpontját. A komáromi társulat ugyanis az egyetlen, amely délelőtti előadásokat játszik, és ez a színészek számára sem igazán megfelelő. Tóth Tibor tájékoztatása szerint az új évadban a diákelőadások kezdése átkerül egy délutáni időpontra, illetve estére. Az iskolákkal még folynak a tárgyalások, és a diákelőadások pontos kezdési időpontjainak kitűzését valószínűleg még különböző egyeztetések előzik meg.

Anyagi szempontból – más kulturális intézményekhez hasonlóan – a színház helyzetét talán úgy jellemezhetnénk, hogy nem túl rózsás, de azért nem reménytelen.

„Bizakodó vagyok – mondta Tóth Tibor –, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat költségvetése mellett más forrásokból is számítok támogatásra. Igaz, az utóbbi időben, sajnos, nem nagyon kényeztetnek el bennünket azok, akiktől azelőtt támogatást kaptunk, mint például a szlovák kulturális minisztérium kisebbségi kultúrákkal foglalkozó főosztálya vagy az Illyés Alapítvány. Természetesen tisztában vagyok a szlovákiai kulturális intézmények helyzetével, és a lehetőségekkel is, amellyel a fenntartók rendelkeznek. Nem is áltatom magam azzal, hogy ezen a téren jelentős változás történik a közeljövőben. Hál’ istennek, a színházunkra a fenntartónk jó értelemben véve odafigyel, csak sajnos, a költségvetés soha nem elég. Állandóan mennek fel az árak, számításba kell venni a devalvációt, az inflációt, és nem biztos, hogy a költségvetés-emelés mindig arányban van az árak emelkedésével és az inflációval. Tudatában vagyok annak, hogy a fenntartó szerv mindent megtesz annak érdekében, hogy a színház zavartalanul működjön. Mivel azonban maximalista vagyok, azt szeretném, ha a produkciók és a színpadi látvány még gazdagabb lenne, és ha a rekonstrukciós munkákat is el tudnánk kezdeni a színházon belül, és be is tudnánk fejezni. Fel kellene újítani a fény- és hangtechnikánkat, mert a nyolcvanas évek színvonalán levő berendezésekkel dolgozunk. Nem beszélve a kocsiparkról, a műhelyekről – és még sorolhatnám. Ezek a felújítási munkák sokkal több pénzt igényelnek, mint amennyit a költségvetésből ilyen célra le tudunk szakítani, ezért megpróbálok mindent megtenni azért, hogy a szükséges összegnek legalább egy részét előteremtsük. Ezért is indítottam el egy kezdeményezést: vállalkozókat, cégeket próbálunk megszólítani, hogy különböző ellenszolgáltatás, például reklám fejében támogassák a színházunkat. Tudom, nem túl nagy az az ellenszolgáltatás, amit a színház nyújtani tud, de úgy gondolom, akiknek fontos, hogy a színházunk jól működjön, azok hajlandók áldozni erre az ügyre. Mint ahogy már vannak is olyanok, akik megtették.”