Az új közoktatási törvénytervezet nyelvpolitikai vonatkozásairól (1)

A napokban a szlovák kormány is elfogadta az új közoktatási törvény tervezetét. Az oktatási kormányzat által kidolgozott dokumentumot a szakmai szervezetek és a magyarság képviselői is bírálták, utóbbiak elsősorban azért, mert a szlovák és a magyar nyelv oktatására azonos óraszámot irányoz elő. A tervezet kisebbségi hatásaival nagyon komolyan kell foglalkoznunk, erre itt most természetesen nem is vállalkozhatok, egy rövid cikksorozat keretében olyan témákra hívnám fel a figyelmet, amelyek a reakciókban tudomásom szerint nem merültek fel.

A szlovák kormány általános kisebbségpolitikáját jól jellemzi, a deklarációk mögötti valós tartalmat fedi fel az, hogyan, milyen súllyal jelenik meg a tervezetben a kisebbségi tanulók anyanyelvi, anyanyelvű oktatása. A tervezet a közoktatásra vonatkozó eddigi törvényeket és miniszteri rendeleteket egy jogszabályba gyűjti, ezért elsősorban is nézzük meg, hogyan jelennek meg azoknak a kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezései a tervezetben.

A jelenleg hatályos és számtalanszor módosított 1984. évi 29. számú közoktatási törvény 3. §-a rendelkezik arról, hogy az oktatás államnyelven folyik, viszont „a cseh, a magyar, a német, a lengyel, az ukrán (ruszin) nem?ze?tiségű állampolgárok számára nemzetiségi fejlődésük érdekeinek megfelelő mértékben biztosítva van a saját nyelven való oktatás joga”. Az új törvény tervezetében a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvű/anyanyelvi oktatáshoz fűződő és az alkotmány által is garantált joga a 12. szakaszban, a (3) és az (5) bekezdésben jelenik meg. A (3) bekezdés szövege jelenlegi formájában így hangzik: „A nemzetiségi kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó állampolgárok gyermekei és tanulói számára az államnyelv elsajátításának joga mellett joguk van arra, hogy a jelen törvényben meghatározott feltételekkel saját nyelvükön részesüljenek nevelésben és oktatásban. Az államnyelvtől eltérő tannyelvű alap- és középiskolákban a szlovák nyelv és irodalom az adott nemzetiségi kisebbség nyelvét oktató tantárggyal azonos óraszámban oktatott kötelező tantárgy.” Az (5) bekezdés értelmében a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó tanulók két modell szerint részesülhetnek anyanyelvi képzésben: 1. az anyanyelvük az adott is?ko?la/osztály tannyelve; 2. az adott iskolában anyanyelvüket tantárgyként tanulhatják, illetve néhány tantárgyat (pl. képző?művészeti nevelés, zenei nevelés testnevelés) az anyanyelvükön tanulhatnak.

A kisebbségi tanulók anyanyelv-használati joga még egy helyen jelenik meg a tervezetben: a középiskolai felvételi eljárás szabályairól szóló és jelenleg hatályos miniszteri rendeletnek megfelelően az új tervezet is lehetővé teszi, hogy a tanuló azon a nyelven tegyen középiskolai felvételi vizsgát, amilyen nyelven az adott tantárgyat tanulta.

A jelenlegi jogszabályok és az új tervezet között néhány lényeges különbség figyelhető meg: elsősorban is a jelenlegi közoktatási törvénytől eltérően a tervezet nem nevesíti a kisebbségeket, viszont pontosítja azt, milyen formában valósul meg a kisebbségi tanulóknak az a joga, hogy anyanyelvüket tanulhatják, illetve anyanyelvükön tanulhatnak. S természetesen új elem az államnyelv oktatásának/el?sajátí?tásá?nak a joga, amely az új tervezetben kiemelt helyet kap, hiszen sorrendben megelőzi a kisebbségi anyanyelven való tanulás jogát. A tervezetbe tehát átkerült a szlovák alkotmánynak az a megfogalmazása, hogy a kisebbségeknek joguk van az államnyelv elsajátítására is, az alkotmányban viszont ez a jog a kisebbségi anyanyelv elsajátításának joga után szerepel. (Folytatjuk.)