Az örök szerelem

Komárom. Holnap este mutat-ják be a Komáromi Jókai Színházban Shakespeare Rómeó és Júlia című darab-ját. Az előadást Martin Huba rendezi.

A drámairodalom egyik örök érvényű klasszikusát eddig egyszer, 50 évvel ezelőtt tűzték műsorra Komáromban. Az előadás a szlovákiai magyar színjátszás emblematikus, korszaknyitó produkciójává vált: a Rómeó és Júlia volt Beke Sándor vizsgarendezése, ezzel tért haza Budapestről, a főszerepben pedig két ígéretes pályakezdő, Galán Géza és Thirring Viola mutatkozott be. Két évvel később Beke ugyanezzel a fiatal csapattal alapította meg a kassai Thália Színpadot. A korabeli fotók, dokumentumok alapján az öt évtizeddel ezelőtti bemutató klasszikus, kosztümös-kardozós előadás volt, a mostani produkció viszont mai környezetbe helyezi a két veronai szerelmes történetét – s ehhez Nádasdy Ádám fordítását használja fel.

Mai, de költői

„Martin Huba, az előadás rendezője hozott egy számára kedves cseh fordítást Martin Hilskýtől, mi pedig egy olyan magyar változatot kerestünk, amely közel áll a cseh szöveghez – mondta el Varga Emese, a Jókai Színház és egyben az előadás dramaturgja. – Nádasdy Ádámé az egyik legújabb fordítás, és az előadás stílusához, koncepciójához is illeszkedik. A Rómeó és Júliát a legutóbb Varró Dani fordította le az Új Színháznak, az ő szövege már nem tartja szem előtt a Shakespeare-i poétikát, a virtuozitásra törekszik, nem pedig a költőiségre, mint Mészöly Dezső vagy Kosztolányi. Nádasdy fordítása valahol a két pólus között van. Tehát a szöveg mai, ugyanakkor helyenként nagyon költői. Követi a nagy elődök hangulatát, csak maibb megfogalmazásban.”

Hátha most hepiend...

Shakespeare számos drámája élt meg az „alaptól” jócskán elrugaszkodott értelmezéseket, ugyanakkor a Rómeó és Júlia az a darab, amely alapvetően mindig ugyanarról – a szerelemről, a fiatalok sorsáról – szól, bármilyen közegbe helyezik is, emelte ki a dramaturg. „Martin Huba fogalmazta meg az egyik próbán nagyon pontosan, miben rejlik a mű varázsa: hogy hiába látta ezerszer, hiába tudjuk mindannyian, mi lesz a vége, azért még mindig drukkolunk, hátha odaér az a bizonyos levél. És a nézők is mintha azért jönnének, hogy hátha most hepienddel zárul a történet” – jegyezte meg Varga Emese. Hozzátette: Hubát színész-rendezőként alapvetően mindig az ember érdekli. Nem az egész világ víziójával foglalkozik, hanem a színészen, illetve a szerepen, a kis történeteken keresztül mond el nagy dolgokat. A Rómeó és Júlián belül sem érdekli a konfliktus a két család között, hogy igazából mi az oka az ellenségeskedésnek, hanem a szereplők motivációit bontja ki, és ezek lecsapódásából áll össze a nagy egész.

Rómeó, Júlia

Martin Hubát, aki hetedszer rendez a Jókai Színházban, most is állandó alkotócsapata kísérte el Komáromba: az előadás díszlettervezője Jozef Ciller, a jelmeztervező Peter Čanecký, a koreográfus Juraj Letenay.

Persze, minden Rómeó és Júlia-előadás alapkérdése maga a két főszereplő: a két fiatal, tinikorú szerelmes szerepére nem is olyan egyszerű képzett, de az illúziót megteremteni képes színészeket találni. Varga Emese elmondta, a komáromi színház is jó ideje foglalkozott a darab bemutatásának a gondolatával, és most jött el az a szerencsés pillanat, amikor a szereposztás megoldható volt. Rómeó szerepében Béhr Mártont, a pozsonyi Színházművészeti Egyetem harmadéves hallgatóját láthatják a nézők, Júliát – vendégművészként – Bárdos Judit alakítja. „Az az igazság, hogy akár Budapesten, akár Pozsonyban a színművészetin egyre ritkább az a klasszikus színésztípus, akire rá lehet osztani Rómeót és Júliát, vagyis egy többé-kevésbé klaszszikus hősszerelmes- és naivaszerepet. Sokkal több az érdekes karakter – fejtegette az előadás dramaturgja. – Ennél is nehezebb, hogy találjunk két olyan főszereplőt, akik között tényleg működik a kémia, akiknek elhisszük, hogy ez szerelem ez első látásra. Béhr Márton és Bárdos Judit képes megteremteni az illúziót. Marci úgy értelmezte a szerepét, hogy Rómeó sodródik, és számára ez a szerelem jó ürügy a lázadásra. Júliában sokkal nagyobb elszántság, nagyobb tudatosság van: ő pontosan felfogja, hova vezet a történetük. Shakespeare itt gyönyörűen megmutatja, hogyan válhat valaki érett emberré gyakorlatilag 4-5 nap leforgása alatt. Mikor Júlia eljut a halálba, már nem kamaszként hal meg, és nemcsak azért, mert már megvolt a nászéjszakája, hanem szellemileg is más emberré válik.”

Shakespeare nyomában

A bemutatóhoz kísérőrendezvények is kapcsolódnak: a színház emeleti előcsarnokában a Komáromi Művészeti Alapiskola diákjainak alkotásaiból látható kiállítás Rómeó és Júlia gyerekszemmel címmel. A Jókai Színház és a Thália által közösen meghirdetett, Shakespeare nyomában című színháztörténeti vetélkedő döntőjét március 31-én rendezik meg, kilenc középiskolai csapat méri össze a tudását Komáromban. Ugyanezen a napon a Vasmacska Stúdiószínpadon Nádasdy Ádám Shakespeare-fordítóval, költővel, nyelvésszel beszélget Gazdag József. (endo)