Az emberi lét parafrázisa##4#

Csanda Gábor, Vajda Barnabás és Pablo Urbányi a Silver című regény magyar fordításának dunaszerdahelyi bemutatójánFogas Ferenc felvételeAz 1939-ben Ipolyságon született Urbányi közel egy tucat spanyol nyelvű regény szerzője. A Silver tíz éve jelent meg Argentínában, azóta franciául és angolul is kiadták, s most magyarul Dobos Éva kiváló fordításában látott napvilágot.

A regényt méltató Vajda Barnabás irodalomtörténész szerint egy spanyol nyelvű, de alapvetően angolszász gondolkodású, csípős humorú regényről van szó. Szerinte Urbányi szatirikus látásmódja új dimenziót ad az egyébként nem új témának. ,,Jól célzott köpésnek” minősítette azt a módot, ahogy egy gorilla civilizációs viszontagságainak leírása révén kritizálja az író az amerikai társadalmat és annak egyre sematikusabbá váló nyelvi kódjait. Vajda ugyanakkor vitakérdésként fogalmazta meg, vajon a kétségtelenül élvezetes humoros regényforma képes-e tartós hatást gyakorolni az olvasókra.

Csanda Gábor irodalomkritikus, a kötet szerkesztője precíz filológiai elemzéssel mutatta ki, milyen szoros kapcsolat van Urbányi szövege és Franz Kafka Jelentés az Akadémiának című novellája között. Urbányi megerősítette: ,,Ez a Kafka-novella, valamint Roberto Alt Gorillavadászok című drámája jelentette számomra az első inspirációt”, majd hozzátette, számos forrásból, a National Geographicból, Diana Fossey gorillakutató jelentéseiből és több más forrásból gyűjtött anyagot. Csanda megengedhetőnek tartotta, hogy a Silver ebben az összefüggésben akár a zöldek mozgalmának ironikus olvasata is lehet. Némi vita támadt, állatregény-e a Silver, esetleg antiglobalista mű. ,,Amikor írtam, nem gondoltam rá, hogy globalizációellenes legyen a könyvem, mivel 1994-ben a globalizáció még nem volt látható. Az azonban igaz, hogy sokat gondolkozom, meddig mehet még ez így, ez a rettenetesen gyorsan változó, egyre jobban hülyülő világ.” A közönség soraiból a rendező Gágyor Péter egyszerűsítette a kérdést, mondván, a Silver az emberi lét parafrázisa. Ugyanő mondta, hogy a humor s annak minden formája – a tragikomédiától a szatírán át a groteszkig – képes tartós katarzist kiváltani, sőt éppenséggel ,,a humor az egyetlen lehetséges kivezető út a drámai konfliktushelyzetekből”. Csanda Gábor – utalva Urbányi kijelentésére, miszerint ,,a világirodalom legnagyobb jelentőségű munkáit, a Bibliát és a Koránt már réges-rég megírták, ma már senki nem remélheti, hogy újat tud írni” – felhívta a figyelmet a Silver Biblia felőli olvasatára. „A jelentős művek mindig felül- vagy átírják ezt az ősszöveget – jegyezte meg Csanda –, és a Silver sem csupán a globalizáció, a hontalanság vagy a zöldmozgalmak ironikus felülírása, hanem a Bibliáé is.” A szerző, egyetértve a kötet szerkesztőjével, egyebek mellett leszögezte: ,,A mi kultúránk még mindig zsidó-keresztény alapú kultúra, és a Biblia, akarjuk vagy nem, alapvetően meghatározza gondolkodásunkat. Ilyen értelemben ma is teológiai nyelven beszélünk.”

Miért hagyta el Argentínát? – kérdezte a vendéget valaki a közönség soraiból. ,,Kanadába azért mentünk, mert Argentína a ’70-es években veszélyes hely volt. Én pedig egy olyan baloldali lapnak dolgoztam, amelynek több munkatársát a hatalomra kerülő rezsim eltüntette: erdőben legéppuskázva találtunk rájuk.” Egy későbbi kérdésre bevallotta: ,,Kanadában élve erős nosztalgiát érzek Argentína iránt, akárcsak Silver az őserdő iránt.” A nyelvben rejlő lehetőségekről Urbányi úgy nyilatkozott, félti spanyol anyanyelvét, amit 9–10 éves korától beszél. ,,A spanyol a második anyanyelvem” – mondta, amiből az következik, hogy a magyar még mindig az első. Urbányi, akinek bölcs derűje és közvetlensége lenyűgözte az est közönségét, Ottawában spanyol nyelvet és irodalmat ad elő spanyolul, és ha csak lehet, kerüli az angolt. Az olvasók közül többen elmondták, hogy nem tudták letenni a kötetet. Nyilván ők örültek legjobban Barak László sejtelmes bejelentésének, miszerint lehetséges, hogy az író és a kiadó együttműködése folytatódhat.