Áttörések síkból térbe és vissza

A krisztusi korú Cselényi Árpád maga körül folytonosan történéseket generáló művészegyéniség. Ráadásul mind emberként, mind pedig képzőművészként igazi jelenség. Ma már egyértelműen állítható, hogy nem csupán szülőföldje, Gömör, hanem az egész magyar kultúra is egy új látásmód jegyében alkotó, kiforrott világszemléletű képzőművészszel gazdagodott általa.

Szekeres Éva felvételeLegutóbbi kiállítását Tornalján országos viszonylatban is meglepően nagy számú érdeklődő előtt nyitották meg. A legújabb kiállítás azonban nem csak a nagy érdeklődés miatt lehet érdekes.

Cselényi a helyi szabadidőközpontban megrendezett Fourier sor című kiállításán tizenkét művel mutatkozik be. Három fából készült térplasztikával, ezek körött-mögött pedig kilenc, vászonra akrillal és olajjal festett kép sorakozik.

Áttörésről beszélek, mert ez a most kiállított anyag áttörést képez tér és sík között, egyszerre jelent tágulást és szűkülést – és egyfajta dimenzióváltást, amelyhez az idősík variálása is hozzátartozik. Az előtérben álló térplasztikák témája a tudatosan mögéjük helyezett festményeken ismétlődve a nézőszög változtatásával folytonosan módosul, végtelen számú variáció lehetőségét nyitva meg ekként az alkotó és az értelmező számára egyaránt.

Cselényi Árpád legújabb alkotásainak témája pedig nem más, mint az emberi élet fenntartásához nélkülözhetetlen szerelem, a nő és a férfi viszonya, a szexus, a konfliktusok megoldási lehetőségei, a létezést meghatározó viszonyok bonyolultnak tűnő, ám az alkotásokban mégis oly egyszerűen leképezhető interpretációi. Cselényi alkotóműhelyében mindezen tartalmak tudatosan stilizált, absztrakt, antropomorf formákba ágyazva jelenítődtek meg, ekként utalva egyebek mellett arra is, hogy ez a táguló tér–idő–sík hármas még/már nagyon az ősállapothoz hasonló: vagy még egészen a teremtés elején való emberkeresés, vagy már a lepusztultság minden sallangtól mentes végső állapotához, az emberi világ – a kultúra és a civilizáció – végső pusztulásának stádiumához közeli.

Amit Cselényinek ezen a kiállításon sikerült megmutatnia, az igazán keveseknek adatik meg. Igencsak vérbő alkotói fantáziájának, teremtő képzeletének kiaknázása során – miközben egy pillanatra sem rettent meg a dimenzióváltások által adódó számos lehetőségtől – olyan vizuális kompozíciókat sikerült létrehoznia, amelyek általam eddig nem látott formában és rendkívül szuggesztív módon foglalják össze és egészítik ki a testről és a térről való eddigi tudásomat. Maga a kísérletező kedv azonban nem volna elég a lét rébuszainak feloldásához, illetve a feloldozás és az azt követő feloldódás felkínálásához, ehhez természetesen még egy jó adag mesterségbeli tudás és a kreatív műalkotások létrehozásához mindig kiemelkedő fontosságú tehetség is szükségeltetik. A kivitelezésben az alkotói türelmetlenség elhanyagolható nyomai látszanak, a dimenzió-áttörés komplex élményét azonban ezek egy pillanatra sem halványítják el.

Szobrokon, térplasztikákon át ismerkedik a szem a háttérben szinte moccanni kész festményekkel – s viszont: a kétdimenziós kiterjedésű vásznak nyújtotta vizuális hatást visszavetítve a plasztikákra, a festmények színei, formái idéződnek fel. Igen sikeres és nem mindennapi alkotói fázisában született meg – tudomásom szerint igen rövid idő alatt – ez a tizenkét különálló műből megálmodott egységes kompozíció. Bár egyes darabjai külön-külön is jelentések és élmények hordozói lehetnek, és minden tekintetben megállják a helyüket, az az erő, amely képes megláttatni a dimenziók változását a nézővel, az installáció egészében rejlik.

Mágikus számok kísérik Cselényit. A 33-as, a 3-as, a 12-es és a 4-es: a Krisztusi kor, az istenhármas, az apostolok száma, a négy elem. Ezek a számok végeláthatatlanul ismétlődve egyre sűrűsödnek, bennük és segítségükkel fénylik fel a Cselényi által felrobbantott látásszupernóva. Dimenziónkon innen és túlra kalauzolva a nézelődőt, aki maga sem tudja, mitől, egyszerre csak megcsendesedik, látva ezt az összhangot, a változásokra való készség, a világra nyitás kulcsait, a térbeli, időbeli, színbeli utazásokhoz adott tájékozódási pontokat, a panelokon a képeket, a posztamenseken pedig a kisplasztikákat.

A Cselényi Árpád alkotói munkásságának igen mozgalmas időszakában létrejött tornaljai kiállítás mindenképpen fontos mérföldkő a figyelemre méltó fiatal művész pályáján. Hosszabb elemzést, odafigyelést kívánna, s nem mellesleg mecenatúrát, hogy ne aprózódjon fel az isteni szikra napi tűzgyújtásokra.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?