Arany Medvét kaptak a szarvasok

Enyedi Ildikó Testről és lélek-ről című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szombat esti díjkiosztóján. A 18 év után új nagyjátékfilm-mel visszatérő rendező mun-kája a filmkritikusok nemzet-közi szövetségének díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is begyűjtötte.

Eddig egyetlen magyar filmnek sikerült az Arany Medvét megszereznie, Mészáros Márta 1975-ben az Örökbefogadás című drámáért kapta meg az egyik legrangosabb európai filmes elismerést.

A Testről és lélekről egy vágóhíd igazgatója és az ugyanott dolgozó minőségellenőr kapcsolatát mutatja be. A két félénk, visszahúzódó személyiséget az köti össze, hogy ugyanazt a visszatérő álmot álmodják: szarvasok egy erdőben, és szeretik egymást.

A női főszerepet a nagycétényi születésű Borbély Alexandra játssza, aki a komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett, a budapesti Színművészeti Egyetemen diplomázott, jelenleg pedig a Katona József Színház társulatának tagja. Partnere egy „civil”, Morcsányi Géza, a magyar irodalmi élet egyik fontos alakja, kiváló műfordító és húsz évig vezette a Magvető Kiadót.

Biztató előjelek

A Testről és lélekről remek kritikákat kapott a fesztiválon, és nagy volt iránta az érdeklődés. A külföldi jogokat értékesítő ügynökség még a díjátadó előtt 35 ország forgalmazóinak adta el a filmet, és ezek után szinte biztos, hogy az Egyesült Államokban is be fogják mutatni.

Az angolszász filmes sajtóban a „különleges” és a „gyönyörű” jelzők domináltak a bemutató után, a színészeket pedig egytől egyig kiválónak tartották a szakírók. A brit Screen Daily szerint a finom lélektani bepillantás, az erős esztétikai védjegy, valamint Borbély Alexandra és Morcsányi Géza megindító, visszafogott játéka túlmutat a sztorin. A lap szerint a szarvasos jelenetek „egy Attenborough-dokumentumfilmben sem vallanának szégyent”, a látványvilág „végig lenyűgöző”, a színészgárda pedig „kiváló”, és még a mellékszereplők közül is kiemelték Schneider Zoltán és Békés Itala játékát.

Mint egy pohár víz

„A zsűri nemcsak amiatt szeretett bele ebbe a filmbe, mert gyönyörűen van kivitelezve, hanem mert az a szó jutott eszünkbe róla, amit gyakran gondatlanul használunk: együttérzés” – méltatta a magyar alkotást az idei zsűri elnöke, az Elemi ösztönt, Az emlékmást és a Robotzsarut jegyző rendező, Paul Verhoeven, aki átadta Enyedinek az Arany Medvét. A rendezőnő kitűnő angolsággal elmondott köszönőbeszédében kiemelte, hogy ezt a filmet csak nyílt szívvel lehet megközelíteni. „A munka jelentős része abból állt, hogy megpróbáltuk elrejteni azt, amit meg akarunk mutatni. Olyan filmet akartunk csinálni, ami annyira egyszerű, mint egy pohár víz. Kockázatos volt. Minden kollégám hitt benne, én is hittem benne, de nem tudhattuk, hogy a közönség is velünk tart-e majd”.

A díjátadót követő sajtótájékoztatón Enyedi Ildikó bevallotta, hogy sírt a berlini premieren és úgy érezte, hogy a közönségből filmje hatására „az emberi melegség hatalmas hulláma áradt”. Borbély Alexandráról elmondta: reméli, hogy a színházigazgatók felismerik, „micsoda kincs van a kezükben” . A rendezőnő szerint a filmben nincs semmi „ezoterikus” és önmagáért való stílusmutatvány. Azt akarták elmesélni, hogyan birkózik meg két ember egy helyzettel, amely arra kényszeríti őket, hogy kilépjenek megszokott, biztonságos, védett környezetükből és kockázatot vállaljanak az igazi, teljes életért. A vágóhíd a mai társadalom modellje, de nem egy „lekoszlott kelet-európai hely”, hanem „takaros, tiszta, jól szervezett, automatizált, ám embertelen munkahely”, ahol egyáltalán nem fontos, hogy mi történik az ott dolgozókkal. Ez a helyszín jó kiindulópont annak megmutatására, miért annyira zárkózottak az emberek; a környezetük miatt, amely nem ösztönzi őket arra, hogy teljes életet éljenek – mondta a rendező. A vágóhíd ellenpontja az álombéli erdő, ahol ugyan nehéz fennmaradni, mert kemény, hideg és táplálékban szegény, de lehetőséget ad a teljes életre. A vágóhídra hurcolt szarvasmarháknak pedig az erdőben élő szarvasok a „szabad fivérei és nővérei” – tette hozzá Enyedi Ildikó.

A Hollywood Reporter meglepetésnek nevezte a Testről és lélekről győzelmét, mivel három másik film sikerére lehetett inkább számítani, de végül a finn The Other Side of Hope, a chilei Una mujer fantástica és a koreai On the Beach at Night Alone is Ezüst Medvével távozhatott Berlinből.

Enyedi az MTI-nek elárulta, hogy a díjátadó után a zsűritagok mind odamentek hozzá gratulálni, és megjegyezték, hogy ha a szabályzat engedné, még több díjat adtak volna filmjének. Kitüntették volna a női főszereplőt, Borbély Alexandrát, de Herbai Máté operatőrt és Lukács Péter hangmérnököt is.

A film három producere, Mécs Mónika, Mesterházy Ernő és Muhi András egyébként nem először vehetett át díjat Berlinben, ők voltak ugyanis a producerei Fliegauf Bence 2012-es filmjének, a Csak a szélnek is, amely a Zsűri Nagydíjával járó Ezüst Medvét nyerte el.

Kicsoda Enyedi Ildikó?

A Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész 1955-ben született Budapesten. Érettségi után a Montpellier-i Egyetemen, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1979-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol 1984-ben Fábri Zoltán osztályában végzett.

Már első játékfilmjével, Az én XX. századommal (1988) a cannes-i filmfesztiválon mutatkozhatott be, ahol elnyerte a legjobb első filmnek járó Arany Kamera-díjat. A Bűvös vadász (1994) Velencében versenyzett, a Simon mágus (1999) pedig a locarnói fesztiválon nyert különdíjat.

Csaknem minden munkájának maga írja a forgatókönyvét, filmjeinek jól felismerhető, különleges hangulata van. Több forgatókönyvírói pályázat, filmfesztivál zsűrijének munkájában vett részt. Egyik rendezője volt az HBO-n futó Terápia című sorozatnak, amelyért 2013-ban Gigor Attilával a legjobb televíziós rendezés díját kapták meg.

Enyedi Ildikó régóta dédelgetett terve, hogy filmre vigye Füst Milán A feleségem története című művét, amelyet a világirodalom egyik legnagyobb regényének tart.

A Testről és lélekről budapesti premierje február 26-án lesz a 3. Magyar Filmhéten, a magyarországi mozikban március 2-tól vetítik a filmet. (juk)