Akadémiai közös kutatásokról

A hagyományteremtő szándékkal létrehozott tudományos találkozó megnyitóján Czimbalmosné Molnár Éva, az MKKI igazgatója, dr. Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese, Dušan Kováč, az SZTA főtitkára, Szabó Orsolya, az SZTA Képviseleti Irodájának vezetője és Fundárek Ferenc, az MTA Képviseleti Irodájának vezetője mondott köszöntőt. Tegnap a matematika, az élettudomány, az irodalomtudomány, a néprajz és a kisebbségkutatás területéről hangzottak el előadások. Ma a fizikában, a mezőgazdaságban, a zenetörténetben, a régészetben végzett közös munka eredményeit ismertetik a konferencia előadói.

„Nagyon örülök, hogy megvalósult ez a konferencia – nyilatkozta lapunknak dr. Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese –, tudniillik mind a két országnak érdeke, hogy az az együttműködés, amely már több évtized óta folyik, még szorosabbá váljék. Nagyon fontos, hogy most, amikor mind Szlovákia, mind Magyarország az Európai Unióba való belépésre készül, a két ország hosszabb ideje együttműködő tudományos műhelyei felmérjék, miképpen tudnának sikeresen szerepelni az EU-ban. Most folyik az úgynevezett ötödik keretprogram, amelyben Magyarország már teljes jogú résztvevő. A hatodik keretprogramban már remélhetőleg, ha nem is az indulásnál, de valamikor Szlovákia is teljes jogú résztvevő lesz. Ezért nagyon fontos, hogy e két ország egységesen lépjen föl. A meglévő jó kapcsolatokat tovább kell tehát fejleszteni.”

A két ország tudományos együttműködésének vannak magától adódó területei, ilyen például az Aggteleki karszt régészeti vizsgálata. „Ez azért is kedves nekem – mondta dr. Meskó Attila –, mert az Aggteleki karszt már megkapta a világörökség kitüntető címet. Teljesen nyilvánvaló, hogy azt a kutatási területet, amely a két ország határán vagy mindkét országban található, közösen vizsgáljuk, mérjük fül, értékeljük. A régészeti kutatások a közös kulturális örökséget tárják fel. De nagyon sok terület van, amelyben közös kutatásokat végzünk, így például a geofizikában, a geológiában, a geokémiában, vagy a környezetvédelemben, hiszen a szennyeződés nem ismer határokat. Eredményes az együttműködés a természettudományokban, az élettudományokban, a társadalomtudományokban is. Mindenképpen szükség van ilyen találkozóra, amikor a legkülönbözőbb területek kutatói elmondhatják, bizonyíthatják, hogy kutatásaiknak létjogosultságuk van. Évenként természetesen nem lehet ilyen konferenciát rendezni, de néhány évenként feltétlenül érdemes, esetleg felváltva, egymás országaiban. Tehát Magyarországon két-három év múlva lehetne hasonló tudományos találkozó. A mostani konferencia kapcsán fontos lenne még megemlíteni, hogy a négy visegrádi ország tudományos akadémiái közt egyre erősödik az együttműködés. Minden évben két találkozót szervezünk, tavaly Szlovákiában és Magyarországon, idén Lengyelországban és Csehországban voltak megbeszélések, pontosabban Csehországban ma van egy egynapos konferencia, amelyen az akadémiák vezetői találkoznak, és az aktuális tudományos, politikai kérdéseket vitatják meg. Egymás akadémiáit ismerjük már, az aktuális gondokat azonban meg tudjuk osztani, és a nemzetközi porondon közös erővel tudunk fellépni. Nagyon remélem, hogy ez mindegyik országot meg fogja erősíteni.”

Szabó Orsolya, az SZTA Képviseleti Irodájának vezetője elmondta, az SZTA és az MTA Együttműködési Irodájának fő küldetése, hogy a meglévő tudományos együttműködéseket minőségileg még jobb szintre emelje, élénkítse, segítse a közös kutatásokat, valamint a közös eredmények számára konferenciák, tudományos találkozók által nagyobb nyilvánosságot biztosítson. Többek között a két iroda szervezésében zajlott a közelmúltban a Mária Valéria híd átadása alkalmából rendezett Híd konferencia is Esztergomban, valamint a magyar–szlovák történész vegyes bizottság találkozója. A mostani konferencia résztvevői is örömmel fogadták a lehetőséget, hogy a közös kutatások eredményeit bemutathatják, elmondhatják javaslataikat a további együttműködés tartalmasabbá tételével kapcsolatban. Készül az együttműködési irodák honlapja is, amely egy hónapon belül hozzáférhető lesz, s amelyen magyarul, szlovákul, angolul tájékoztatják rendezvényeikről a nyilvánosságot.

„Nagy megtiszteltetés volt számunkra – mondta Czimbalmosné Molnár Éva, a Magyar Intézet igazgatója –, hogy a a két ország legfelsőbb tudományos intézményei, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia felkereste intézetünket, hogy az együttműködési irodákkal közösen egy konferenciát szervezzünk. Az intézetnek alapvető feladata az összmagyar kultúra bemutatása, emellett azonban a tudomány területén elért eredmények bemutatására is nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni, így örömmel vettünk részt a konferencia megszervezésében. A megbeszélések során körvonalazódott az ötlet, hogy jó lenne, ha a jelenleg folyó közös kutatások eredményeit ismertetnék. Pár heti előkészület után így most megvalósult ez a közös tudományos találkozó, amelyen be tudjuk mutatni a különböző közös projekteket. Az együttműködési irodák számára ez a második nagy konferencia, amelyet szerveznek. Az intézetünk együttműködése az akadémiával már korábbi időszakra nyúlik vissza, hiszen tavaly a Magyar Tudomány Napjáról emlékezhettünk meg az intézetben. Ezen a rendezvényen többek között Dušan Kováč, az SZTA főtitkára és dr. Mesko Attila, az MTA főtitkár-helyettese is részt vett. Az elmúlt héten a szlovák–magyar történész vegyes bizottság tartotta nálunk a konferenciáját, tehát a közelmúltban is találkoztunk akadémiai kutatókkal. Ez a mostani konferencia valaminek a kezdetét jelenti. Ha mást nem, akkor a jövőbeni közös rendezvényeket az együttműködési iroda és az intézményünk között. A konferencia anyagát a Magyar Intézet Dialógus Füzeteiben is szeretnénk megjelentetni, a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködésével.”