A zenepiac jelene

A hangfelvételipar nemzetközi szervezete, az IFPI publikálta szokásos, éves jelentését, amelyben a piac 2015-ös számait, trendjeit mutatja be. Ezzel párhuzamosan a MAHASZ is elkészítette az előző év magyarországi mérlegét, statisztikáit.

A digitális értékesítések az iparági bevételek 45 százalékát teszik ki, a fizikai értékesítések 39 százalékával szemben; 2015-ben már Magyarországon is gyakorlatilag utolérték a digitális bevételek a fizikai termékek forgalmát. A streaming bevételek 45,2 százalékkal emelkedtek globálisan, 95 százalékkal Magyarországon.

A digitális zenepiac

A nemzetközi zenei piac fontos mérföldkőhöz érkezett 2015-ben, a digitális értékesítések először váltak a hangfelvételek első számú bevételi forrásává, megelőzve a fizikai eladásokat. A 10,2 százalékkal, 6,7 milliárd dollárra emelkedő digitális értékesítés a teljes bevétel 46 százalékát teszi ki, szemben a fizikai eladások 39 százalékával. A digitális értékesítések Magyarországon is gyakorlatilag utolérték a fizikait, az 54 százalékos emelkedésnek köszönhetően, miközben tavaly még kétszer annyi bevételt produkáltak a fizikai termékek.

Összbevétel

A zeneipar összbevétele (fizikai és digitális értékesítések, valamint kiadói és előadói jogdíjbevételek) 2015-ben nemzetközi szinten 3,2 százalékkal 15 milliárd dollárra, Magyarországon 12,5 százalékkal, 6,6 milliárd forintra nőtt. A piac közel két évtized múltán először mutatott számottevő növekedést. A ránézésre biztató iparági adatok mögött azonban egy mély és egyelőre megoldatlan probléma is rejlik. A zenét rekordszinten fogyasztják világszerte, ám ez a drasztikusan emelkedő fogyasztás nem produkál ugyanolyan mértékű anyagi ellenszolgáltatást az alkotók számára. Ez annak a piaci torzulásnak az eredménye, amit értékhézagnak nevezünk.

A streamelés

Továbbra is a streaming az iparág legjobban növekvő bevételi forrása. A bevételek 45,2 százalékkal, 2,9 milliárd dollárra emelkedtek – az elmúlt öt évet tekintve pedig megnégyszereződtek. Magyarországon a 2015-ös emelkedés 95 százalékos, és 554 millió forintot tesz ki a bevétel. Az okostelefonok terjedésének, a magas minőségi szolgáltatások egyre növekvő elérhetőségének, valamint a rajongók jogszerű zenefelhasználás iránti egyre nagyobb érdeklődésének köszönhetően a streaming a globális bevételek 19 százalékát teszi ki, szemben a 2014-es 14 százalékkal. A streaming a digitális bevételek 43 százalékát biztosítja, majdnem utolérve a letöltésekből származó bevételeket (45 százalék). Magyarországon a streaming az összbevétel 8,3 százaléka, míg 2014-ben még csak 4,7 százalékot tett ki; a streaming a digitális bevételek 48,8 százalékát adja, míg a letöltések a 22,1 százalékot. A prémium előfizetéses szolgáltatások drámai bővülést mutattak az elmúlt években. Világszerte kb. 68 millió ember fizet elő rájuk, a 2014-es 41 millióhoz, és az adatfelvétel kezdetekor (2010-ben) fennálló 8 millióhoz képest. A letöltések továbbra is fontos szerepet töltenek be. Az iparági bevételek 20 százalékát teszik ki, és 10,5 százalékkal csökkentek, de Magyarországon még ez a szektor is növekszik; 2015-ben 42 százalékkal.

A jogdíjak

Emelkedtek a jogdíjbevételek. A hangfelvételek sugárzásáért, nyilvános előadásáért, többszörözéséért fizetett jogdíjakból származó bevételek globálisan 4,4 százalékkal emelkedtek, 2,1 milliárd dollárra. Magyarországon az emelkedés 17 százalékos, és 4 milliárd forintot tesz ki az előadók és kiadók jogdíjbevétele. A jogdíjak jelentik az elmúlt évek legstabilabb bevételi forrását, a globális bevétel 14 százalékát produkálva. Magyarországon a teljes bevétel 58,2 százalékát teszik ki az előadóknak és kiadóknak fizetett jogdíjak. A fizikai formátumok bevételei csökkentek, nemzetközi szinten 4,5 százalékkal, Magyarországon 19,7 százalékkal. A szektor a nemzetközi bevételek 39 százalékát adja (Magyarországon 19 százalékot), ugyanakkor számos nagy piacon továbbra is a vásárlók legkedveltebb formátuma.

Az értékhézag

Az értékhézag (angolul value gap) azért tudott létrejönni, mert néhány meghatározó digitális szolgáltató megkerülhette a zene jogosításának alapvető szabályait. A felhasználók számára feltöltési lehetőséget biztosító szolgáltatások azt vallják, nem szükséges a felületükön elérhetővé tett zenéket jogosítaniuk (vagy mesterségesen alacsony áron tudják azokat jogosítani), arra hivatkozva, hogy az internet fejlődésének korai szakaszában született nemzetközi e-kereskedelmi törvényekkel összhangban mentességet élveznek, mivel ők csak közvetítő szerepet töltenek be a feltöltők és a fogyasztók között. A mentességi szabályokat ma tévesen alkalmazzák. Bevezetésük célja a valóban passzív online közvetítők védelme volt a jogosítás felelőssége alól. Fontos lépés történt 2015 decemberében, amikor az Európai Bizottság kiadta a „Modern, európaibb szerzői jogi keretrendszer felé” című anyagát. Miközben elismerték, hogy a zene és más kreatív tartalmak, valamint az online szolgáltatások egyaránt fontosak az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés számára, a kiadvány egyértelműen azonosítja az értékhézag problémáját. A Bizottság az értékhézag kezelésére vonatkozó előzetes javaslatait 2016-ban tervezi publikálni. (MAHASZ, pj)