A Vitéz lélek Komáromba jön

ELŐZETES

„A magyar kulturális kormányzat és a Nemzeti Színház is minden módon kinyilvánította, hogy a határon túli színházakat a magyar kultúra részének tekinti. Szeptemberben például a mi színészeink jártak Budapesten – a Nemzeti nyílt napján szerepeltek egy felolvasó-színházi produkcióval, három kortárs szerző szövegeivel. Az elmúlt hónapokban az egyeztetéseken számos lehetőség szóba került: a vendégelőadások mellett a színészek kölcsönös foglalkoztatása és közös produkciók is. A Nemzeti Színháznak ma három lapja van, ígéretet kaptunk, hogy ezekben is tudósítani fognak a határon túli színházak eseményeiről” – mondta el a komáromi direktor. Hozzátette, az együttműködést a két teátrum között írásban is lefektetik, a szerződést várhatóan a vasárnapi vendégjáték alkalmával írják alá.

A Vitéz lélek egyébként az Alföldi Róbert távozása utáni éra – azaz a 2013/2014-es évad – első bemutatója volt a budapesti Nemzeti Színházban. Vidnyánszky Attila, a múlt nyáron hivatalba lépett új igazgató nem tartotta műsoron a korábbi bemutatókat; direktorként és rendezőként is ezzel az előadással debütált „a nemzet színházában”. A teátrum legutóbbi bemutatója Paul Claudel–Arthur Honegger Johanna a máglyán című misztériumjátéka volt, ugyancsak Vidnyánszky rendezésében. Az új igazgató több alkalommal deklarált elképzelése szerint a Nemzeti Színháznak nemcsak Budapesten kell jelen lennie, hanem vidéken és a határon túli területeken is. Jelenleg ez a célkitűzés a Tamási-darab „turnéztatásával” valósul meg: az előadás járt már Kárpátalján és Erdélyben, most pedig hozzánk látogat. „Balladisztikus, lírai, nagy érzelmi mélységeket feltáró előadást láthat a közönség” – ajánlotta a produkciót Tóth Tibor.

Tamási Áront az irodalomtörténet novellistaként és regényíróként tartja a legtöbbre. Drámai életművének megítélése máig vita tárgya. Talán legtöbbet játszott színpadi műve az Énekes madár – 2009-ben ezt a „székely népizenés játékot” éppen Vidnyánszky Attila rendezésében mutatta be a Jókai Színház. Az előadás az utóbbi évek egyik sikerszériáját hozta, mintegy ötvenszer játszotta a komáromi társulat.

A Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Ősbemutatója 1941 januárjában volt a Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott. Görömbei András így jellemezte a művet: „Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is.”

A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely már a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése, miként fogadja viszsza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – vázolták fel az előadás üzenetét az alkotók. A Vitéz lélek főbb szerepeiben Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Mécs Károly, Martinovics Dorina, Reviczky Gábor és Nagy Anna látható.

De a vasárnap nem csak róluk, nem csak a Nemzeti vendégjátékáról szól: a Jókai Színház az esten örökös tagságot adományoz négy nyugdíjas művészének, Dráfi Mátyásnak, Boráros Imrének, Ropog Józsefnek és Takáts Emődnek. (as)