A "twirodalom" - digitális játékszer vagy új tömörített műfaj

 

Vajon a tömörített irodalom hagyományainak új metamorfózisáról vagy lassan beinduló digitális játékszerről van szó?       A Twitter 2006-ban jelent meg, ma már mintegy félmilliárd felhasználója van. Eredeti rendeltetése szerint legfeljebb 140 karakter terjedelmű üzenetek megírására és közzétételére alkalmas ingyenes mikroblog portál. Lassan azonban megjelent egy új, alternatív felhasználási módja is: a japán SMS-regényekhez hasonló új, cizellált műfajoknak ad otthont.    A digitális szerzők az irodalomtörténet olyan sajátos korlátok közé szorított formái között követelnek helyet maguknak, mint az 1960-ban Raymond Queneau francia író és költő, valamint François Le Lionnais matematikus alapította OuLiPo (Lehetséges Irodalom Műhely) nevű társaság, a szürrealisták "pompás hullái", a japán haiku (háromsoros vers) és Félix Fenéon háromsoros novellái.     "Vessünk először egy pillantást arra, hogy a kényszerűség termékeny", mint ahogyan erről a költészet is tanúskodik – jegyezte meg Jean-Yves Fréchette (@pierrepaulpleau), aki szerint az irodalom eredete a kőbe vésett felirat".    A volt québeci irodalomtanár alapította meg a bordeaux-i Jean-Michel Le Blanc-nal (@centquarant) közösen 2010-ben a twitteres irodalom fejlesztése céljából a Bordeaux-Québec Összehasonlító Twirodalmi Intézetet (ITC). Bordeaux város támogatásával az ITC a délnyugat-franciaországi városban tartotta meg a második Nemzetközi Twirodalmi Fesztivált, az első házigazdája Québec volt.    Alexandre Gefen kutató, a digitális humán tudományok szakértője a moralista hagyományra emlékeztetve hívta fel a figyelmet arra, hogy a tömör, metsző stílus gyökerei igen régre nyúlnak vissza.    Erotikus mikronovellák, twillerek (twitteres thillerek, feltalálójuk az amerikai Matt Ritchell), mikromesék is megjelentek a Twitteren – mondta Gefen, aki emlékeztetett arra, hogy a londoni királyi operaház is twitteres interaktív opera komponálására hirdetett pályázatot.    Thierry Crouzet (@crouzet) a 140 karakter és a klasszikus elbeszélés korlátait betartva írt bűnügyi regényt La Quatrieme théorie (A negyedik elmélet) címmel, 5200 Twitter-üzenetbe sűrítve, amelyet a Fayard jelentetett meg.    Az író szerint a Twitter nem géppuskatempójú írógép. "Tizenhat hónapig írtam a regényemet. Ha normálisan írtam volna, hat hónap is elég lett volna. Furcsa módon a Twitteren lassabban ír az ember" – mondta.    Crouzet mintájára több twitterező is publikált már, digitális formában vagy papíron. 2010-ben egy amerikai munka a világirodalom remekműveinek átdolgozását javasolta a Twitter-nemzedék számára.    A twirodalom jövője kapcsán Thierry Crouzot kételkedik abban, hogy tartós irányzat megszületésénél bábáskodna. Szerinte a Twitter legnagyobb előnye az olvasókkal való interakció, akik Twitter-üzeneteikkel valós időben vesznek részt az írásban.