Letiltani és betiltani!

A minap ismét kivonultak a hadtörténeti klubok csapatai a Vág menti töltéshez, hogy bemutatót tartsanak korabeli hadi öltözetben és gondosan karbantartott járművekkel. Nem kis munka volt felépíteni a táborokat, lerakni a kamion platójáról a lánctalpasokat. A narrátor a Tavaszi ébredés hadművelet mozzanatait korabeli feljegyzésekkel, évszámokkal, helyszínekkel egészítette ki. Ők így tisztelegnek a múlt előtt, csatajelenetekkel. Mások történelmi előadásokat tartanak, koszorúznak, korabeli dalokat énekelnek, szavalnak, vagy háborús filmeket forgatnak.

A hadi bemutatók sokakban heves ellenérzéseket váltanak ki, mondván, hogy a keleti szomszédainknál valódi ütközet dúl, soha vissza nem térő, „darálóba” küldött fiatal katonákkal, megcsonkított családokkal, hadi árvákkal. Én is így éreztem. Bennem is ellenérzést váltott ki, amikor az egyik vármúzeum udvarán megpillantottam egy szovjet tankot és az állig felfegyverkezett katonákat. Mégis, amikor lehetőségem nyílt közelebbről megismerkedni a hadtörténeti klubok tagjaival, próbáltam megérteni a szervezők igyekezetét. „Sem a tagjaink, sem a honlapunk nem támogat vagy népszerűsít semmilyen faji, vallási, politikai vagy egyéb megkülönböztetést vagy erőszakot, és nem szimpatizál olyan szervezetekkel, csoportokkal vagy személyekkel, amelyek szimpatizálnak, támogatják vagy terjesztik a faji, vallási, politikai vagy egyéb megkülönböztetést vagy erőszakot” – vallják a hadi bemutatókat szervezők. Emléket állítanak a harcokban résztvevőknek, hogy tetteik ne merüljenek feledésbe. Hogy ne felejtsük el, az erőszakos kijelentések később ellenséges tettekké válnak, és emberéleteket követelő háborúba torkollnak.

Felháborodhatnánk azon is, hogy míg odaát dúl a háború, ideát koncerteket, különféle vigadalmakat rendezünk, időnként megfeledkezve a szomszédainkat ért támadásról. Van, aki még ennél is tovább megy, a bántalmazó pártjára áll, a független országot bekebelező, véreskezű diktátor pártját fogja. Aki pont úgy, mint egykoron egy másik véres diktátor, a „békét” hirdeti. Aki békét akar, az nem sóvárog más ország területeire és értékes nyersanyagforrásaira. Aki a diktátor oldalára áll, az még nem értette meg, hogy nem azok az ellenségek, akik különböző formában rámutatnak arra, hogy lám, milyen iszonyatos a háború. Még nem ismerjük a más országát felfaló vad étvágyát! Nem lehet mindent betiltani és letiltani, amit nem merünk közel engedni magunkhoz, és amivel nem tudunk személyes életünk kapcsán azonosulni: sem bemutatót, sem felvonulást, sem tiltakozást.