Fico elásná a csatabárdot Ukrajnával

Politikai szempontból Szlovákia meglehetősen sok kifogást támaszt Ukrajna európai integrációja felé – bár hivatalosan támogatja a csatlakozási folyamatot – és a fegyverek átadásáról is látványosan lemondott, leginkább gazdasági okai vannak a közeledésnek.

Gázügyek

Robert Fico szerdán Denisa Saková gazdasági miniszter társaságában találkozott a szlovákiai gázipar legfontosabb szereplőivel. A miniszterelnök a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy továbbra is a gáz tranzitországaként képzelné el Szlovákiát. Az elképzelés legnagyobb gátja a rövid távú realitás: ehhez arra lenne szükség, hogy Ukrajnán keresztül valamilyen módon meginduljon Szlovákiába az orosz gáz – aminek akadnak nyugati vevői.

A január elején fennakadt ukrán gázellátás megújítására a szlovák kormány hónapok óta következetesen törekszik: Magyarországgal ellentétben hivatalosan azért is nem vétózta meg Pozsony az Európai Unió Ukrajnával szemben kiadott közös állásfoglalását, mert a bizottság (egy meglehetősen homályos) ígéretet tett a közbenjárásba a szállítások felújítása miatt.

A kormánynak megvan a kész terve is arra, hogy miként nyerhetné el Ukrajna jóindulatát a kezdeményezés: az Oroszországban vagy Azerbajdzsánban felvásárolt gáz szlovák tulajdonba kerülne még a határ átlépése előtt és szankciók nélkül átléphetne az ország területére. Ez a kezdeményezés jelentős problémákba ütközött, miután a szudzsai mérőállomás a márciusi harcokban súlyos károkat szenvedett – de Fehéroroszországon és Kelet-Ukrajnán keresztül elméletileg léteznek kerülőútvonalak. A megállapodás hiányában Szlovákia déli irányból, Magyarországon keresztül kapja az orosz gázt, a tranzitdíjat azonban így fizeti és nem megkapja.

Vevőkből és érdeklődőkből szintén akadnának. Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter szerint például Olaszország is kiemelten támogatja az orosz gázszállítások megújítását, Ausztria és Csehország szintén fogyasztónak számít még akkor is, ha a piacokon megjelent az LNG-szállítmányokból származó kínálat.

Közös ülés harmadszor?

A kibékülés stratégiáját elősegítené, ha ismételten közvetlenül tudna egymással egyeztetni a szlovák és az ukrán kormány. Az elmúlt másfél évben két alkalommal is miniszterelnöki szinten egyeztetett egymással a két ország, ennek ellenére megromlottak egymással az államközi kapcsolatok.

A feszültségek kiéleződésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a legutóbbi, októberi találkozón Robert Fico látszólag megtalálta a közös hangot Denisz Smihallal – a gáztranzit kapcsán is. Smihal szóbeli biztosítékai ellenére azonban Ukrajna mégis leállította az orosz gáztranzitot 2025 elejétől, ami kivívta Fico haragját. A lépésre valószínűleg az ukrán miniszterelnökön kívüli tényezők miatt, például Volodimir Zelenszkij államfő utasítására került sor, a kölcsönös politikai bizalom visszaépítése azonban azóta is várat magára.

Míg maga Fico januárban és februárban is megtorlással fenyegette Kijevet, a brüsszeli Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalás támogatása azt jelzi, hogy keresi a diplomáciai megoldásokat.

Fico szerdán jelezte, hogy a napokban ismét telefonon fog egyeztetni Smihallal egy jövőbeni kormányközi találkozóról. A kezdeményezés sikere még nem biztos: Fico szerint első körben azt kell felmérni, hogy milyen mértékben kész az ukrán fél a tárgyalások megújítására – mert Szlovákia akár „azonnal” hajlandó az egyeztetésekre. Azt, hogy egy ilyen megbeszélésen miről lenne szó, borítékolni lehet: a korábbi tárgyalásokhoz hasonlóan az energetikai és vasúti hálózat fejlesztése lenne téma. És persze a gázszállítások felújítása, bármilyen útvonalon.