A lepke, a lepke, a lepke!

Korunk Csehovja: Woody Allen. Régóta mondogatja ezt Jiří Menzel, a világszerte elismert cseh rendező, aki Woody Allennél jobban egyetlen pályatársát sem szereti. Alekszandr Bargman, a jeles orosz-tadzsik színházi rendező most Csehovot oltotta Woody Allen Szentivánéji szexkomédiájába.

Igen, a Pesti Színház friss előadása az Oscar-díjas manhattani filmes 1982-es alkotásának színpadi változata. Woody Allen pedig Shakespeare, pontosabban a Szentivánéji álom nyomán írta meg finom humorral és fülledt erotikával átszőtt, szellemes történetét, amelyben mind a hat szereplő más és más színt képvisel az egyébként sem színtelen palettán.

Woody Allen színpadi patchworkje a Shakespeare-mű mai szereplőkre hangolt változata. Moszkvától Budapestig, majd vissza kalandos utat tett meg a filmbeli szöveg. Előbb angolból oroszra fordították, azt dolgozta meg Alekszandr Bargman, Budapesten az ő verzióját Kozma András fordította magyarra, Kern András (Woody Allen magyar hangja, magyar „változata”, magyar szakértője) remek poénokkal tűzdelte meg, Perczel Enikő és Vörös Róbert pedig dramaturgként működtek közre a magyar szöveg fényesítésében. Az így létrehozott színpadi mű tehát hat ember munkáját dicséri.

A többi a rendezőn és hat színészén múlott. Alekszandr Bargman leplezetlenül jobban rajong Csehovért, mint az amerikai filmesért. Bár érzi és érti ez utóbbit is. Sajátos humora, életfelfogása, világlátása tőle sem idegen. A nagy orosz klasszikus mélységes emberismerete mégis közelebb áll hozzá. Ezért is mutat olyan pontos lelki röntgenfelvételeket mind a hat figuráról, ezért találjuk annyira ismerősnek Andrew-t (Shakespeare-nél Oberon), a hóbortos feltalálót, aki boldogtalan, lelkiismeret-furdalása miatt gyötrődő feleségével, Adriennel egy hosszú (Szent Iván éji) hétvégére hívják meg barátaikat. Leopoldot, Poldi bácsit, az idősödő egyetemi oktatót, aki most készül feleségül venni a sugárzóan fiatal és vonzó Arielt, Andrew egykori plátói szerelmét. A másik vendég páros: Maxwell, a javíthatatlan nőcsábász, a jó megjelenésű orvos és friss szerzeménye, egy kórházi ápolónő, a lehengerlően érzéki Dulcy, aki a szép nőket sem veti meg. Prospero, vagyis Woody Allen varázsütésére gyorsan elszabadulnak az érzelmek. Andrew-t teljesen felkavarja Ariel megjelenése, Leopold pillanatok alatt belehabarodik Dulcyba, Maxwell, aki már az úton magába bolondította a csinos kis nővért, nem titkolt szándékkal lecsap Arielre, aki majd ott tipródik két férfi között, teljes érzelmi zűrzavarban. Mindeközben Adrien próbálja megmenteni ellaposodott házasságát, Leopold pedig „csobban” egy nagyot a mindenre kapható Dulcyval. Ennyi a történet kétszer egy órában, sokak számára ismerős házastársi kínokkal, megmosolyogtató szituációkkal, hirtelen fellángoló érzelmekkel.

Szárnyak is vannak, valóságosak, amelyek szexuális segédeszközként szolgálnak. A történet hősei azonban, még ha képletesen is, repülnek is. Ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Fordulatoknak is a tanúi vagyunk. Van, aki eddig nem hitt a szellemvilágban, bukott angyalként áll előttünk, aki egész idő alatt tündökölt, és az kerekedik vágyai csúcsára, akinek a legnehezebb volt talpra állnia.

„A szex oldja a feszültséget, a szerelem pedig okozza” – hangzik el az előadásban, és van itt ebből is, abból is egy egész estére való. De mértéktartóan, ízlésesen, szellemesen. Anvar Gunarov egyszerűségében is szép, sőt látványos, a színészi játéknak teret hagyó díszletében és Pusztai Judit belső arcokat kivetítő jelmezeiben valósággal szárnyalnak a színészek. Alekszandr Bargman hatalmas alkotó kedvével inspirálta őket. Kern András még egy Schubert-dalt is kapott tőle. Seress Zoltán egy megindító Peter Handke-versrész-lettel árnyalhatja karakterét, Réti Nó-ra színinövendék (lepkeként, vagyis a gyorsan tovaszálló boldogság szim-bólumaként) egy csodás orosz románcot énekel lenyűgözően.

Eltitkolt és hangosan megfogalmazott álmokról szól az előadás, vágyakról, amelyeket mélyen elrejtve hordozunk magunkban. Megvalósításukhoz néha elég egy érintés is, vagy egy kiszámíthatatlan hétvége, mint Woody Allennél. Nem nehéz megjósolni, hogy akárcsak a Játszd, újra Sam!-et, a Szentivánéji szexkomédiát is évekig fogja játszani a színház. Előbbiben Kern András viszi a prímet hiszen ő a címszereplő, de itt, Leopoldként is brillírozik. Fanyar humorával, páratlan egyéniségével színészetének teljes arzenálját kínálja. De nem maradnak alul a többiek, Seress Zoltán (Andrew) és Hegyi Barbara (Adrien), Telekes Péter (Maxwell) és Bata Éva (Dulcy), valamint Péter Kata (Ariel) sem.

Egyéjszakás kaland két részben, hirdeti a plakát. Ami viszont nem szerepel rajta: komédia a javából, parádés kivitelben. És jobb, mint a moziban!