A Gyűrűk Ura-trilógiához nem volt elegendő Új-Zéland legszebb tájait lefilmezni, hagyományos maszkokat, sminkeket és animatrikus bábokat használni.
A király visszatér trükkjei
Joe Letteri, a film egyik vizuáliseffektus-vezetője arról nyilatkozott, hogyan sikerült a számítógép segítéségével létrehozniuk Középfölde látványvilágát, milyen újításokat vezettek be, és mi kellett ahhoz, hogy időben elvégezhessék az utómunkálatokat. Letteri 1991-ben csatlakozott az ILM (Industrial Light & Magic) csapatához, és olyan úttörő filmek készításében vett részt, mint a Jurassic Park (dinoszauruszok bőrének kidolgozása és bevilágítás), a Casper vagy a Star Wars bővített változatának elkészítése. A két torony trükkjeinek előkészítési fázisánál csatlakozott a Weta Digital csapatához, ahol vfx supervisorként Gollam valósághű bőrének kidolgozása volt a feladata.
„A Gyűrű Szövetsége 400 vizuáliseffektus-jelenetet tartalmazott. A két toronynak sikerült majdnem megdupláznia ezt a számot, ugyanis a második részben 775 jelenet igényelt digitális utómunkálatokat. A pálmát ugyanakkor a A király visszatér vitte el, hiszen 1 500 CGI jelenet szerepel benne, vagyis több, mint az első két részben együttvéve. Ez hatalmas szám, és a Weta Digital a felét csak a végső leadási határidő előtt két hónappal tudta befejezni. Amikor Gollam beleesik a lávába, az 20 ember munkája. A produkciós munka végére annyira belejöttünk a szervezésbe, hogy hetente 100 új snittet sikerült befejeznünk.”
A harmadik filmben számtalan olyan lény szerepel, amelyet már láthattunk az előző két filmben is. Azt hihetnénk, hogy ha a számítógépes modellek már adottak, nem lehet nehéz a további beillesztésük. Azonban a harmadik részhez újra kellett építeni a meglévő karakterek nagy részét, mert olyasmiket kellett tenniük, amikre nem tervezték őket. A mozgatásukhoz újra kellett alkotni a csontvázrendszerüket és ezzel együtt az izomrendszerüket is (pl. az olifántok esetén), vagy részletesebb felszínt kellett kapniuk, mivel a korábbinál közelebb kerültek a kamerához.
Habár Új-Zéland ideális Középfölde-„díszlet”, a pelennori csata helyszíne mint olyan, nem létezik egyetlen ponton. „Megtaláltuk azokat a részeket, amelyek ideális csatahelyül szolgálhatnának, de minden részletük földrajzilag máshol található, így nem filmezhettük le egyszerre – magyarázza Letteri –, ezért Alan Lee rajzait felhasználva Peter Jacksonnal megterveztük a teljes csatát, azt, hogy hogyan fognak mozogni a csapatok a mezőn, ki hol található.”
Ezeket az információkat felhasználva aztán a Weta Digital nekilátott elkészíteni a pelennori mező háromdimenziós komputermodelljét. „A csatamezőt Twizelben forgattuk, de nem volt olyan nagy a helyszín, hogy a távolban lévő út a semmibe veszszen, így ezeket a részeket lecseréltük számítógépes mezőre, és ekképpen megkaptuk a hatalmas csatateret. A jelenetben van egy pont, ahonnan már minden digitális. De az igazi cél mégis az volt, hogy bárhonnan szemlélhessük a csatát. A digitális környezetnek éppen ez az előnye, hiszen nem kell helikopterrel filmeznünk, oda helyezzük a virtuális kamerát a virtuális díszletben, ahová szeretnénk” – magyarázza Letteri. A filmben 200 vizuális effektust dolgoztak ki a pelennori csatához a készítők.
Ezek után nem meglepő, hogy voltak olyan részek, amelyek teljes egészében számítógéppel készültek. Ilyen volt az olifántok támadása, amely nem tartalmazott egyetlen valóságos felvételt sem, mindent a CGI technika szolgáltatott.
„Kezdetben a két olifánt összeütközése tartalmazott valóságos részt, de az utolsó percben Peter megváltoztatott valamit, amit sokkal egyszerűbb volt úgy elkészíteni, hogy az egészet digitális környezetbe helyezzük át, akár annak árán is, hogy minden lovast számítógéppel kell helyettesíteni. Ahhoz, hogy elkápráztassuk az embereket, el kellett érnünk, hogy úgy érezzék: ők is ott vannak a csata kellős közepén. Erre a legjobb módszer az, ha úgy mozgatjuk a kamerát, mintha éppen ott lovagolnánk a csatában. Az olifántok esetén pedig kamerarázkódásokkal érzékeltettük a hatalmas súlyt. Minél közelebb kerültünk hozzájuk, annál jobban beremegtettük a kamerát.”
Akárcsak A két torony esetén, a legfőbb feladat a harmadik részben is a hatalmas hadsereg mozgatása volt: „Peter Jackson elképzeléseinek megfelelően 200 ezres hadsereget hoztunk létre. De az volt a kérése, hogy a mordori orkok másmilyenek, erősebbek és fegyelmezettebbek legyenek a vasudvardiaknál. Ezért újra kellett terveznünk őket, más ruhát, más mozgási és harci stílust kaptak. Miután újraterveztük az orkokat, tudtuk, hogy a trollokat is be kell majd helyeznünk a csatába, de ahelyett, hogy a régi modellt használtuk volna fel, újraépítettük azt. A farkas lovasokat is visszahoztuk a harmadik részben, igaz, csak a távoli jelenetekben láthatjuk őket harcolni. Az ostrom során használt katapultokat miniatűrként és digitális modellként is felépítettük.”
„A holtak seregének kinézete a királyukét követi. Ezért azon gondolkoztunk, hogyan lehetne a lehető legdrámaiabban bemutatnunk őt. Magát a királyt valós felvételként kezdtük, majd kiegészítettük digitális koponyarészletekkel és rohadó húsdarabokkal. Kifejlesztettünk egy új technikát, amely követi a szereplő mimikáját, így az alatta lévő csont és izom is a megfelelő módon fog deformálódni. A holtak bekapcsolódását a harcba ugyancsak a Massive program oldotta meg.”
Még Gollam is változott a harmadik filmben: „Finomítottunk Gollam arcának ráncain és pórusain. Ez már csak azért is szükséges volt, mert több közeli animáció készült róla, mint a második részben. Gollam viselkedése is megváltozik ebben a filmben, ezért ügyeltünk rá, hogy minél mélyebben hatolnak Mordorba, annál koszosabb, megviseltebb és nyomorultabb legyen a lelki és a környezeti hatásnak megfelelően. Új piszkokat, sebhelyeket és karcolásokat helyeztünk testére az útja során.”
A Weta Digital 400 fős csapatából jelenleg 150 ember dolgozik A király visszatér bővített változatának digitális változatán, ami után a 2005-ben bemutatásra kerülő King Kong speciális effektusainak elkészítése lesz a fő feladatuk. (cinematrix)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.